Kutatásuk azt mutatta, hogy a hathetes időszakokban naponta sajtot fogyasztó 50 alany LDL (rossz) koleszterin szintje alacsonyabb volt, mint amikor hasonló mennyiségű vajat ettek. A sajtfogyasztóknak ráadásul ugyanolyan volt az LDL koleszterin szintjük a kísérlet alatt, mint amikor normális étrenden éltek.
A kísérlet folyamán mindegyik alany irányított étrendet követett, amelyhez meghatározott mennyiségű sajtot, illetve vajat adtak. Hat hétig a megszabott mennyiségű sajtot, illetve vajat fogyasztották, majd 14 nap tisztító időszakot követően átváltottak a másik tejtermékre. Annak ellenére, hogy több zsírt fogyasztottak, a sajtevőkben nem mutatták ki az LDL vagy a teljes koleszterinszint növekedését, sőt, a sajtfogyasztáskor a HDL (jó) koleszterin szintje enyhe csökkenést mutatott ahhoz képest, amikor vajat ettek.
Julie Hjerpsted és munkatársai úgy vélik, több oka is lehet annak, hogy a sajt másképp hat az emberekre, mint a vaj. A sajtban nagy mennyiségű kalcium található, ami bizonyítottan növeli az emésztőtraktus által kiválasztott zsír mennyiségét. A másik lehetőség a sajtban lévő nagy mennyiségű fehérje és annak erjedési folyamata, ami befolyásolhatja a vajtól eltérő emésztését.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: