Miért nem mindegy, hogy milyen probiotikumot szedünk?

A steriltől a belakott bélrendszerig

Az anyatej pre- és probiotikumokat is tartalmaz. A szoptatott csecsemők bélflórájának 95 százalékát a hasznos bifidobaktériumok és laktobacillusok alkotják, míg a felnőtteknél például a stresszes életmód és a gyógyszerhasználat miatt ez az arány már csak körülbelül 10 százalék. A magzat bélnyálkahártyája az anyaméhben teljesen steril, a csecsemő akkor találkozik hirtelen nagy mennyiségű baktériummal, amikor megszületik. Hüvelyi szülés esetén az édesanya laktobacillusokat (amely egy hasznos baktériumnemzetség) is tartalmazó hüvelyflórája az első, amiből jut a csecsemő szervezetébe.

Ezért fontos például, hogy szüléskor az édesanya baktériumflórája megfelelő legyen, mert ha a káros baktériumok vannak többségben, akkor az kihatással van a csecsemő bélflórájának kialakulására. Ha császármetszéssel született a csecsemő, akkor a környezetében található, gyakran "nem barátságos" baktériumok kerülnek be elsőként az emésztőrendszerébe. Ám mindkét esetben a születést követő azonnali szoptatás rendkívül hasznos, mivel az előtejben lévő probiotikumok (hasznos baktériumok) védelmi vonalat alakítanak ki a bélben, kibélelik a nyálkahártyát.

A születés után néhány nappal a mikrobák egyre erősödő közösséget alkotnak, 400-500 fajta baktérium telepszik meg, melyek kritikus szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében. A bifidobaktériumok és laktobacillusok a bélbolyhokon élnek, vitaminokat termelnek, segítenek egyes táplálékok feldolgozásában. Egyes fajtái antimikrobás anyagokat termelnek, így jelenlétükben a betegségeket okozó baktériumok és vírusok nem képesek elszaporodni. Az antibiotikumhoz hasonló anyag termelésén kívül már azzal is védelmi funkciót töltenek be, hogy elfoglalják a helyet a kórokozók elől.

A több a jobb!

Ha a bélben felborul a kényes egyensúly, vagy kipusztulnak egyes védő mikroorganizmusok, akkor kaput nyithatnak a fertőzéseknek. Különböző hasznos baktériumok ugyanis különböző funkciók ellátására képesek, ezért van szükség az összes segítő bélbaktérium jelenlétére és a megfelelő egyensúly fenntartására.

A bélflóra alkotói általában a következő sorrendben települnek be: - Bifidobacterium törzsek (Bifidobacterium longum, Bifidobacterium infantis stb.) - Lactobacillusok (Lactobacillus salivarius, Lactobacillus bulgaricus, Lactobacillus casei, Lactobacillus brevis, Lactobacillus plantarum, Lactobacillus acidophilus stb.) - Streptococcus termophilus - Enterococcus faecalis - Bifidobacterium fragilis "A változatosabb (egészséges összetételű) bélflóra valószínűleg jobban stimulálja az immunrendszert” - állítja Göran Molin élelmiszer-egészségügyi professzor, aki kollégáival a Stanford Orvostudományi Egyetemen több mint 500, egyévesnél fiatalabb gyermektől származó székletmintát vizsgált meg.

Ha tehát a bélflóra támogatása fontossá válik valamilyen fertőzés vagy antibiotikumos kezelés után, akkor arra is oda kell figyelni, hogy ne csupán egy-két hasznos baktériumtörzset tartalmazó termékkel vagy joghurttal tegyük ezt, hanem olyan készítménnyel, amelyik az immunrendszer egészséges működését segítő baktériumoknak akár öt fajtáját is tartalmazza . Nem tudhatjuk ugyanis, hogy a kevesebb baktériumtörzset tartalmazó készítményben épp benne van-e az a baktériumfajta, amelyikből hiány van az emésztőrendszerünkben. Minél összetettebb, komplexebb a probiotikum, annál nagyobb eséllyel tud segíteni a bélflóra egyensúlyának visszaállításában.