Aranyér, a civilizáció átka

Nem mind arany...

Hogy az aranyér honnan kapta a nevét, rejtély, legfeljebb találgathatunk. Talán a mély titok miatt, ami övezi ezt a jelenséget: egy zsugori az aranyát nem őrzi olyan erősen, mint egy aranyérben szenvedő ezt a titkát, mintha valami szégyenletes, rejtegetni való dolog lenne. Szellemes az a magyarázat is, hogy azért kapta a nevét, mert arannyal ér fel, ha megszabadulunk tőle... Nézzük, miről is van szó!

Fájdalmas megkönnyebbülés

A székletürítés fájdalmas volta, illetve utána a vécépapíron megjelenő vércsík figyelmeztethet arra, hogy aranyerünk van. Az aranyér, pontosabban az aranyeres csomó ugyanis a végbélnyílás körül visszerek, vénák kitágulásából jön létre. Ezek a vénatágulatok kialakulhatnak a végbél falán, belül, illetve a végbélnyíláson kívül is. A kékesen áttűnő, puha és fájdalmatlan értágulatok az idős emberek többségénél léteznek, de ebben a stádiumban nem is mindenki veszi észre, mivel sokáig nem okoznak panaszt. Az első kellemetlenségek akkor jelennek meg, amikor ezek a kiöblösödött tágulatok, csomók begyulladnak, fájdalmat okoznak, a dörzsöléstől, kemény széklettől megsérülnek, véreznek, netán kifekélyesednek. A végbél záróizmán kívül keletkező tágulat látható, tapintható: többnyire babszemnyi vagy mogyorónyi kemény csomó érezhető. A végbél falán kialakult, belső aranyér azonban csak orvosi vizsgálat során észlelhető.

Kórok a civilizáció?

A végbélnyílás körüli visszerek kitágulását okozhatja alkati sajátosság, például öröklött kötőszöveti gyengeség is, de a hátterében az esetek többségében bizony az életmóddal összefüggő okok állnak. Ilyen például a tartós vagy gyakori székrekedés: a rostszegény táplálkozás következében kisebb mennyiségű széklet gyűlik össze, amely ritkábban kerül ürítésre, a pangás során pedig a víztartalma a bélrendszer alsó szakaszán felszívódik, a bélsár keménnyé, nehezen üríthetővé válik. Az erőlködés során a "besült" széklet könnyen okozhat sérüléseket a kitágult erek falán, ekkor jelenik meg a jellegzetes aranyeres vérzés. Szintén a civilizált életforma része az, hogy aránytalanul sok időt töltünk ülve, akár munkával, akár szórakozással, például tévézés, internetezés, stb. közben. A mozgáshiány, az edzetlenség és a túlsúly is a modern élet sajnálatos velejárója, ami kiválthat sokféle problémát, többek között aranyeres panaszokat is.

Enyhébb, erősebb tünetek

Eleinte az aranyerek kissé megnagyobbodott, tünetmentes csomók a végbélnyílás közelében, de nem tapinthatók, nem érzékelhetők, csak vizsgálat (végbéltükrözés) kapcsán láthatók. A következő "fokozatban" a csomók székletürítéskor rövid időre kitüremkednek a végbélnyílás elé, de utána maguktól visszahúzódnak. Harmadik stádium, amikor a csomók nem húzódnak vissza, de kézzel visszahelyezhetők, míg a negyedik stádiumban kézzel sem lehet visszahelyezni azokat. A már meglévő tünetekhez erősödő fájdalom, a nyálkahártya gyulladása, berepedése társulhat. Gyulladásmentes állapotban jelentkezhet viszketés, égető érzés, váladékozás, esetleg vércsík a székleten. Ha az aranyér begyullad és a benne lévő vér megalvad, akkor fájdalmas, kemény duzzanat, csomó jelenik meg a végbélnyílásban vagy azon kívül.

Irány az orvos!

Bármennyire kínosnak érzi, az aranyérre jellemző tünetekkel mihamarabb fel kell keresni az orvost (sebészt vagy proktológust), mert több más, súlyosabb betegség is okozhat hasonló panaszokat, többek között a jó- és rosszindulatú végbéldaganatok, amik azonban időben felfedezve jól gyógyíthatók. És különben is: minek szenvedne, ha megszabadulhat az aranyértől? Az aranyér kezelése konzervatív módon (székletrendezés, gyógyszer, kúp, kenőcs, ülőfürdő, stb.) és műtéttel is lehetséges. Székletlágyítók enyhíthetnek a székrekedésen, és figyelni kell a megfelelő, rostdús táplálkozásra. A betegség injekciós kezelésekor a csomóba befecskendezett gyógyszer hegképződést okoz, amely a vénát elzárja - ez a szkleroterápia, amit visszereknél is alkalmaznak. Az első- és másodfokú belső aranyér gumigyűrűvel (ligatúrával) leszorítható, ami napokkal később az aranyér elhalását és fájdalmatlan lelökődését okozza. A csomók lézerrel, ún. elektrokoagulációval is elroncsolhatók, és műtéti megoldás is szóba jöhet.

Fontos a testi higiéné

Sokat tehetünk a megelőzés, illetve a kezelés érdekében egyszerű higiéniai szabályok betartásával. Székletürítés után legjobb lenne megmosni a végbéltájékot (nagyon örvendetes divat az egyre terjedő bidé), de ha erre nincs mód, legalább töröljük meg nedves babatörlő- vagy intim kendővel. A puhább vécépapír kíméletesebb a már kialakult aranyér esetében, kevésbé okoz sérülést. A megelőzés hatásos eszköze a rendszeresség: legjobb, ha mindig a napnak ugyanabban a szakában végezzük el a székletürítést, például mindig reggel, otthon, a zuhanyozás előtt. Jó hatású a fertőtlenítő és gyulladásgátló kamillás ülőfürdő.

Nem mindegy, mit eszünk!

A székrekedés (és egyben az aranyér) ellen rengeteget tehetünk helyes táplálkozással, megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával. Ez utóbbi napi 2-2,5 liter legyen! A sok rostot, kevés cukrot tartalmazó táplálék elősegíti a bélmozgást, a rendszeres székletürítést. Ajánlott élelmiszerek: müzli, tejtermékek, szezámmag, lenmag, napraforgó, méz, mazsola, búzacsíra, zöldségek, héjastól fogyasztott gyümölcsök, mogyoró. A székrekedésre hajlamosak rendszeresen iktassanak be étrendjükbe olyan ételeket, amelyek kicsit megmozgatják a bélrendszert: ilyenek a joghurt, a savanyú káposzta, a szilva- és baracklekvár vagy egy korty kávé, egy fürt szőlő, illetve ezek kombinációja. A fogó hatású élelmiszerek (alma, a banán vagy a kakaó és csokoládé) mértékkel fogyasztandók. Kerülendők a túl sok fehérkenyér, rizs és tésztafélék, a kóla, a fekete tea, a zsíros, fűszeres ételek, hámozott gyümölcsök, túl sok hús, hagyma.