Baktériumölő szerek
Antibiotikumoknak nevezzük azokat az eredetileg penészgombából, később szintetikus úton is előállított gyógyszereket, amelyek gátolják a baktériumok szaporodását illetve elpusztítják őket. Az elsőt 1929-ben Alexander Fleming fedezte fel, aki a penicillium notatum gombák tenyészetében azt tapasztalta, hogy azok gátolják a baktériumtenyészetek kialakulását, sőt a meglévők pusztulását okozzák. A penicillin a baktériumok egy részére volt hatásos, főleg a kokkuszokra és az ún. Gram-pozitív baktériumokra. Később Shelman Waksmann 1940-ben előállította a sztreptomicint, amely a Gram-negatív baktériumokra és a tbc-baktériumokra volt hatásos.
Ezután megindult az antibiotikumok kutatása, és mára már igen sokféle szűk (egy-két kórokozóra ható) vagy széles spektrumú, többféle kórokozó ellen bevethető antibiotikum áll az orvostudomány rendelkezésére. Ezek a szerek új utakat nyitottak a gyógyításban, különösen a gennykeltő mikrobák által okozott betegségek kezelésében jelentettek áttörést. Velük vált lehetségessé számos olyan betegség hatékony kezelése, amelyek régen rettegett, halálos kórnak számítottak, mint például a tébécé vagy a tüdőgyulladás. Hamar kiderült azonban az is, hogy az antibiotikumok a mikroorganizmusoknak csak egy részét pusztítják el, számosan közülük a gyógyszerekkel szemben is ellenállóknak bizonyultak. E rezisztencia miatt új és új antibiotikumok előállítása vált szükségessé, de többnyire előbb-utóbb megjelennek az ezeknek ellenálló kórokozók is.
Nemcsak gyógyítanak, árthatnak is
Vizsgálatok igazolták, hogy a rezisztens baktériumok létrejöttét kisebb részben idézik elő maguk az antibiotikumok, nagyobbrészt azok helytelen alkalmazása miatt alakulnak ki. (Ezért az antibiotikumokat csak orvosi rendelvényre adják ki a patikákban.) A feleslegesen, illetve nem megfelelő adagban szedett baktériumölő szerek ugyanis egyrészt elősegítik a rezisztens mikroorganizmusok szaporodását, amivel akár súlyosbíthatják is a betegséget gyógyítás helyett. Például, ha valaki az influenzáját "házilagosan", régebbi betegség után megmaradt antibiotikummal kezeli, azzal több hibát is vét saját egészsége ellen. Egyrészt miközben a vírus ellen a baktériumellenes szerek nem hatásosak, a szervezetében elpusztulnak az adott antibiotikumra érzékeny mikroorganizmusok, és helyüket a gyakran sokkal veszélyesebb rezisztensek foglalják el. Másrészt nemcsak a kórokozókra hatnak ezek a szerek, hanem az antibiotikumok gyakori fogyasztása komoly károsodásokat okoz a bélflóránkban, vagyis a szervezetünk, anyagcserénk belső egyensúlyáért felelős hasznos baktériumokban is. Fontos tehát, hogy antibiotikumos kezeléseken csak az indokolt esetekben essünk át, és minden kúra után gondoskodjunk a bélflóránk helyreállításáról.
Jófajta baktériumok
A belek falán megtelepedő baktériumtörzsek összességét bélflórának hívjuk. A bélflóra nagyobbrészt jótékony mikroorganizmusokból, probiotikumokból áll, melyek megakadályozzák a kórokozók megtelepedését és fontos szerepet kapnak az olyan táplálékok lebontásában is, melyeket a szervezet nem képes megemészteni. Probiotikumnak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle pozitív hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára, számtalan létfunkciót irányítanak. Szerepet játszanak a tápanyagok lebontásában, a vitamintermelődésben, az immunrendszer erősítésében illetve a kórokozók elpusztításában. Legismertebb közöttük a Lactobacillus, mely a női szervezetben különösen fontos szerepet játszik, illetve a Bifidobacterium és a Streptococcus, de ezek mellett még közel 400 baktériumtörzs él szimbiózisban az emberi szervezettel a béltraktusban.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Bélflóránk védelmében
A bélflóra tehát apró baktériumok stabil közössége, amely kiegyensúlyozott működése esetén sikerrel veszi fel a harcot a szervezetbe betolakodó kártékony baktériumokkal, vírusokkal szemben. A bélflóra felel az immuntevékenységünk megfelelő intenzitásáért, méregtelenít és csökkenti a gyulladást keltő anyagok termelődését. Nem csoda tehát, hogy a kiegyensúlyozott működése olyan fontos számunkra. A bélflóra károsodása, a hasznos baktériumtelepek visszaszorulása kiszolgáltatottá tesz bennünket a külvilágból érkező fenyegetésekkel szemben, és idővel testünk nem tudja többé kivédeni az igazán veszélyes betegségek felbukkanását sem. A bélflóra egyensúlyi állapota könnyen felborítható és sajnos ezt gyakran meg is tesszük. Bizonyos hatásokra, mint az egészségtelen életmód, a rendszertelen étkezés, a túlzott alkoholfogyasztás, környezeti ártalmak, különböző gyógyszerek szedése, antibiotikumos kezelés stb. elpusztulhat a bélflóra jelentős része, aminek következtében a bélben túlzottan elszaporodhatnak a nemkívánatos (káros) baktériumok.
A bélflóra egyensúlyának felborulása azt jelenti, hogy bizonyos baktériumfajták súlya csökken, más élőlényeké viszont megnő a több száz itt élő baktériumfaj közösségében. Ahhoz, hogy minden mikroorganizmus a megfelelő számban képviseltesse magát a munkamegosztásban, és újra elindulhasson az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen tevékenységük, bizonyos meghatározó fajokat újra kell telepítenünk. Az újabban csaknem mindenütt elérhető élőflórás joghurtoktól számottevő eredményeket várhatunk, de minden szempontból megnyugtató megoldást csak a probiotikus készítmények használatától remélhetünk. A probiotikumok számunkra nélkülözhetetlen baktériumokat, mikroorganizmusokat tartalmaznak. Szedésükkel ezeket telepítjük vissza a bélrendszerünkbe, és így újra beindul a bélflóra kiegyensúlyozott működése. A teljesen természetes alapú probiotikumok példás gyorsasággal teljes gyógyulást eredményeznek, ráadásul úgy, hogy ezért még csak az egészségünket érintő kompromisszumokat sem szükséges vállalnunk.
Legjobban: