Azok a 18-34 év közötti emberek, akik enyhe vagy súlyos szorongással, netán depresszióval élnek, nagyobb valószínűséggel dohányoznak és túlsúlyosak is, valamint kisebb valószínűséggel mozognak eleget - ezeket a főbb következtetéseket mutatták be az Amerikai Szív Társaság legutóbbi Epidemiológia, megelőzés, életmód és keringési rendszer című virtuális konferenciáján. A korábbi kutatások leginkább az idősebb felnőttekre koncentráltak, akiknél amúgy is magasabb a keringési betegségek kockázata. "A hangulati rendellenességek - szorongás, depresszió - gyakran alakulnak ki már fiatal felnőtt korban, ezért azt vizsgáluk, hogy már fiatalabb korban is összefüggenek-e ezek a lelki betegségek a keringési rendszer egészségi állapotával" - magyarázta Sierra Patterson vezető kutató, az atlantai Emory Egyetem Orvosi Kara Gyermekgyógyászati Tanszékének klinikai kutatási koordinátora.
Ez a legfrissebb kutatás a sok közül , amelyik a depresszió és a szorongás szívre gyakorolt hatásait vizsgálja. A Psychiatry Research című folyóiratban jelent meg 2011-ben egy tanulmány, amelyikben azt figyelték meg, hogy a poszttraumás stressztől szenvedő emberek szíve nagy valószínűséggel rossz állapotban van, míg a Psychosomatic Medicine című folyóirat egyik 2018-as tanulmányában pedig azt állapították meg, hogy a tartósan fennálló mentális stressz növeli a szívbetegségek kockázatát.
A kutatócsoport összesen 882 fiatal felnőtt önbevallásán alapuló adatait elemezte. A vizsgálati alanyokat aszerint bontották három csoportra, hogy alacsony, közepes vagy ideális szintű-e keringési rendszerük egészségi állapota. Ezt az Amerikai Szív Társaság által meghatározott "Life's Simple 7" elnevezésű mérőszámmal vizsgálták , ezt az ideális keringési rendszeri és agyi egészségi állapot eléréséhez szükséges életmódbeli elemek betartása alapján alkották meg. A mérőszám hét eleme:
- a vérnyomás,
- a koleszterinszint,
- a vércukorszint,
- a fizikai aktivitás,
- az étrend,
- a testsúly
- és a dohányzás mellőzése.
Az eredmények azt mutatták, hogy 134 vizsgálati személynek - körülbelül a 15 százaléknak - volt enyhe vagy súlyos szorongása. Kevésbé volt jellemző rájuk, hogy optimális szintű lett volna a fizikai aktivitásuk, jellemzően dohányoztak és túlsúlyosak voltak, így a keringési rendszerük általános egészségi állapota 0,91 ponttal volt alacsonyabb azokéhoz képest, akikre a fenti tényezők nem voltak jellemzők. Hasonló arányban, a részt vevők 15 százalékának volt enyhe vagy súlyos depressziója, és hasonlóan rossz eredményre jutottak a keringési rendszerük egészségi állapotát illetően, mint a szorongók, ráadásul a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük is magasabb volt.
"A kutatási eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy másképp tekintsünk erre a generációra, és már a fiatal felnőtteknél is vizsgálnunk kell a depressziót, a szorongást, valamint a keringési rendszer állapotát" - mondta Sierra Patterson. Ezeket a kutatási eredményeket mindaddig előzetesnek kell tekinteni, ameddig meg nem jelennek lektorált folyóiratban. Az Amerikai Szív Társaság idén kiadott állásfoglalásában , amelyet a Circulation című folyóiratban közöltek, összefoglalták azokat a biológiai, viselkedési és lelki tényezőket, amelyek a legújabb bizonyítékok szerint összekapcsolják a mentális állapotot a szívbetegségekkel. Az állásfoglalás szerint egyértelmű kapcsolat van pszichikum és a keringési rendszer egészségi állapota között, ezért az orvosoknak tudatosítaniuk kell, hogy a szívbetegek napi ellátásának elengedhetetlenül fontos része a mentális jól-lét biztosítása.
Dr. Nieca Goldberg, a New York-i Egyetem Női Szívek Programjának orvos igazgatója azt mondta, hogy ezek a kutatási eredmények nyomatékosítják, hogy már ennél a fiatal életkori csoportnál is rendszeresen vizsgálni kell a mentális és a keringési rendszer állapotát. "A dohányzóknál - ez a szívbetegségek egyik legfőbb kockázati tényezője - valószínűleg éppen a dohányzás a szorongás ellensúlya" - mondta dr. Goldberg, a New York-i Egyetem Grossman Orvosképző Intézetének klinkai docense, aki nem volt részese ennek a kutatásnak. A szakértő szerint ezidáig még nem született olyan tanulmány, amelyik arról szólt volna, hogy a depresszió és a szorongás kezelése csökkentené a szív- és érrendszeri betegségek kockázati szintjét.
Ez természetesen nem jelenti az, hogy nem érdemes javítanunk a pszichikumunk és a keringési rendszerünk egészségi állapotán. Dr. Goldberg szerint az aerob testmozgás, még az olyan alacsony intenzitású mozgásformák is, mint például a kutyasétáltatás, javítja a hangulatot és az állóképességet. Sierra Patterson, a jelenlegi kutatás vezetője azt javasolja, hogy aludjunk jobban, tartsuk fenn az egészséges testsúlyunkat és figyeljünk a kiegyensúlyozott étrendre. Szerinte ezek a dolgok hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és ez hozzájárulhat a keringési rendszerünk egészségéhez is.
