Szívbe markoló fájdalom: az angina pectoris

Nyelvünkben sokféle kifejezést találunk szívtáji fájdalmakra, ezek pedig mind jól érzékeltetik, milyen ijesztő tünetek jelezhetik a kialakuló érrendszeri elváltozásokat: "elszorult a szívem", "fájdalom hasított belém", "szívembe markolt a fájdalom", "mintha ráült volna valaki a mellkasomra". A panaszok hátterében leggyakrabban az angina pectoris nevű tünetegyüttes áll.

A roham

Az angina pectoris a szegycsont táján heves, szorító, markoló fájdalomrohamokban jelentkezik, amit általában szorongás, halálfélelem, fokozott verejtékezés kísér, illetve nehézlégzéssel is együtt járhat. Hátterében a szívizomzat vérellátási elégtelensége, oxigénhiánya áll, amelyet a legtöbbször a koszorúér szűkülete okoz, de más betegségek ( magas vérnyomás , anémia, pajzsmirigyzavarok, stb.) is kiválthatják.

Kialakulhat roham minden olyan esetben, amikor a szívizom oxigénigénye megnő, és a koszorúerek valamilyen ok miatt nem képesek kielégíteni azt. Így a beteg anginás fájdalmat tapasztal például szokatlan fizikai megterhelés, váratlan stresszhatás, de akár egy nagyobb ijedtség vagy düh esetén is.

Ijesztő lehet, pláne elsőre

A tünetek pihenéssel és gyógyszerekkel (például nyelv alá helyezett nitroglicerinnel) hatékonyan enyhíthetők. A roham elcsitultával azonban nincs vége a problémának, hiszen a kiváltó okok fennmaradása esetén bármikor újra számítani lehet rá, sőt, kezelés híján előbb-utóbb szívinfarktus is megjelenhet. Az angina pectoris tehát egyfajta előőrse lehet egy később bekövetkező érkatasztrófának.

kisugározhat a kar, a nyak, a lapocka felé is.
kisugározhat a kar, a nyak, a lapocka felé is. Fotó: 123rf

Megkülönböztetnek stabil (mindig hasonló tünetekkel járó és kiszámítható megterhelésre jelentkező), instabil (terheléshez már nem kötődő, infarktus előtti) és prinzmetal (a nagyerek görcse miatti, nyugalomban is jelentkező, ún. variáns) anginát, de mindegyik esetében fennáll bizonyos időn belül a szívinfarktus veszélye.

Az anginás rohamok jelentős része elkerülhető lenne

Az angina pectoris kockázati tényezői megegyeznek az érelmeszesedés és a szívinfarktus rizikóival, vagyis a hátterében állhat dohányzás, elhízás, mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, ülő életmód, magas vérnyomás, cukorbetegség , családi hajlam, illetve a vér magas triglicerid- és LDL-koleszterin-, valamint alacsony HDL-koleszterin-szintje is. A magasabb életkor fokozza a kockázat, és megfigyelték azt is, hogy a férfiakat valamivel jobban fenyegeti ez a tünetegyüttes, legalábbis ötvenéves korig, mert utána a változókoron túllévő nők esetében eltűnik ez a különbség, a nemek közötti előfordulási arány kiegyensúlyozottabb lesz.

A kockázati tényezők jó része befolyásolható, így sokat tehetünk a megelőzéséért a dohányzásról való leszokással, a testsúly egészséges szinten tartásával, a vércukor-, vérzsír- és a vérnyomásértékek kontroll alatt tartásával, a felismert belgyógyászati betegségek, állapotok karbantartásával, kezelésével.

Mi a teendő?

A stabil angina életmódi tényezőkkel, gyógyszeres kezeléssel jól kezelhető, ha azonban instabillá válik, intenzív ellátásra, a vérellátási zavar mielőbbi megszüntetésére, értágító beavatkozásra van szükség, mielőtt szívinfarktushoz vezetne. A tét nagy, hiszen Magyarországon a halálozási statisztikák vezető helyén állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek többségéért a szívkoszorúér-problémák tehetők felelőssé.

Inkább hívjon fel egészségügyi szakszemélyzetet, minthogy "elnézzen", elbagatellizáljon egy infarktust! A beteg a legtöbbet azzal segít az angina pectoris rohamok és a később esetleg lesújtó szívinfarktus elkerüléséhez, ha életmód-változtatással csökkenti a kockázati tényezőket: abbahagyja a dohányzást, az étrendjében előnybe helyezi a rostdús, zsírszegény, vitaminban és fehérjében gazdagabb táplálékokat, rendszeresen beiktat valamilyen fizikai aktivitást a napjaiba, és vigyáz arra, hogy testsúlya egészséges szinten maradjon.

Tünetek nélkül is tanácsos a háziorvossal rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást és egy-egy laboratóriumi rutinvizsgálattal az alapvető paramétereket, illetve utánajárni a kiváltó okoknak, ha az egészséges szinttől eltérés mutatkozik.

Jó, ha azok, akiknél már jelentkezett az angina pectoris, megfigyelik, pontosan milyen tevékenység vagy egyéb körülmény váltotta ki a rohamot. A diagnosztizált angina pectoris kezelésében a nitrátok, a béta-blokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók, a vérrögösödést gátló, koleszterinszintet csökkentő szerek alkalmazhatók. Ha a diagnosztikai vizsgálatok (EKG, érfestés stb.) során jelentős koronáriaszűkületet találnak, műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +4, +10 °C
Minimum: -2, +4 °C

Fényszegény, szürke idő lesz több helyen kisebb esővel. Megélénkül a keleties szél, 5, 10 fokos maximumokat mérhetünk. Vasárnap kettősfront hat a szervezetre. Görcsös és migrénes fejfájás is jelentkezhet, ingadozhat a vérnyomás, akár ismétlődő rosszullét is felléphet. Fennáll a megfázás és a megbetegedés veszélye, a kinti programoknak nem kedveznek a feltételek. A sorozatos fronthatások miatt érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, csökken. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: