Bár szívbillentyű-problémákkal jóval kevesebb ember küzd, mint például magas vérnyomással, szívkoszorúér-betegséggel vagy szívbillentyű-betegséggel, ők mégis egyre nagyobb odafigyelést igényelnek az egészségügyi ellátórendszer részéről. Folyamatosan nő ugyanis a várható élettartam, így magasabb lesz az esetszám és sok éven keresztül kell megfelelő ellátást biztosítani az érintetteknek.
A szívbillentyű-betegség és az életkor
Az idősek körében gyakoribb a szívbillentyű-betegség előfordulása. Manapság, ahogy egyre fejlettebb az egészségügyi ellátás, és egyre nagyobb figyelem összpontosul a megelőzésre, az emberek tovább élnek. Ennek eredményeképpen a szívbillentyű-betegség egyre gyakoribb problémává válik. Ahogy öregszünk, a szívbillentyűinket kalciumlerakódások boríthatják be, így megvastagodhatnak és merevebbé válhatnak.
A szívbillentyű-betegség és a vele járó egészségi állapot
Akiknek reumás láza vagy fertőző endokarditisze volt, azoknál nagyobb az esély arra, hogy szívbillentyű-betegséget kapjanak. A szívbetegségek, mint a szívroham, a szívelégtelenség, a szívritmuszavar vagy a születés óta fennálló szívbillentyű problémák (veleszületett szívbetegség miatt), növelhetik annak a valószínűségét, hogy valamikor kifejlődik a szívbillentyű-betegség. Továbbá, akik gyermekkorukban túlélték a rákot, és mediasztinális sugárterápiát kaptak (a mellkasukat sugározták be), azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki a későbbi életszakaszukban szívbillentyű-betegség. Persze ez a késői kockázat nem is mérhető össze azzal az előnnyel, hogy a daganatot sikerült visszaszorítani.
A szívbillentyű-betegség és az egészségügyi kockázatok
Sokan hosszú egészséges életet élnek le, és soha sem veszik észre, hogy egyszerűbb szívbillentyű-problémájuk van. Azonban a szívbillentyű-betegség jelentősen növeli a hirtelen halál kockázatát, vagy gyors előrehaladást nyújt olyan szív- és szívkörüli betegségeknek, amelyek kezelés nélkül végzetes kimenetelűek.
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet telefonos konzultációt indít, két mobilszámon lehet kardiológus szakorvosoktól tanácsot kérni. Abban az esetben, ha valakinél mellkasi fájdalom jelentkezik, nehézlégzést vagy erős szívdobogást érez, vérnyomáskiugrást tapasztal vagy valami egyéb panasza van, kardiológus szakorvosoktól kérhet tanácsot. A telefonos konzultáció nem helyettesíti a személyes vizsgálatot, de szakorvosok adnak tanácsot abban, hogy mi legyen a következő lépés. A +36 30 2606417 és a +36 30 2605339 telefonszámok folyamatosan élnek!
Azoknál például, akiknél szívzörejt diagnosztizáltak, a bicuspid aortabillentyű vagy a mitrális billentyű prolapszusa vagy más, enyhe formájú billentyűbetegség áll fenn, azoknak rendszeresen be kell jelentkezniük az orvosukhoz kontrollvizsgálatra, és tisztában kell lenniük kezdeti tüneteikkel és figyelniük kell, hogy ezek romlanak-e.
Ha műtétre van szükség ahhoz, hogy javítsák a billentyűk állapotát vagy le kell cserélniük a szívbillentyűiket, akkor antibiotikumos kezeléssel kell megakadályozni az endokarditisz kialakulását. Az egyéni kockázatokat és az ajánlásokat az orvossal kell megbeszélni.
Tünetek
Az idős embereknek azokra a változásokra is figyelniük kell, amelyek lassan és fokozatosan alakulnak ki. Nem minden energia- és állóképességi változás magyarázható meg a korral. Ha a szív nem tud elegendő oxigéndús vért pumpálni a szervezetbe, akkor annak tünetei is vannak: kimerültség, zihálás, mellkasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, szédülés. Ezek akár kezdődő szívproblémákat is jelezhetnek.
Azt vesszük észre, hogy az olyan rutinfeladatok, mint a gyors gyaloglás vagy a lépcsőmászás bonyolultabbá vált? Meg kell állni olyan élvezetet okozó fizikai aktivitások közben, amelyeket korábban megállás nélkül végeztünk? Mindenképpen jegyezzük fel az ehhez hasonló változásokat, és mondjuk el (a járvány miatt most csak telefonon) az orvosunknak.
