Az emberek körében a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között szerepel az életkor, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a vér koleszterinszintje és a mozgásszegény életmód. Bár a szív- és érrendszeri problémák 15 százalékát okozza érelmeszesedés, egyik kockázati tényező sem közvetlen hatású. A közeli rokonnak számító emlősöknél, például a fogságban élő csimpánzoknál ugyanezek a szív- és érrendszeri betegségkockázatot növelő tényezők figyelhetők meg: magas vérnyomás, inaktivitás, magas vérzsírszint. Ám ezek a csimpánzok mégis ritkábban kapnak szívrohamot. Hogyha mégis, akkor nem érelmeszesedés, hanem a szívizom hegesedése miatt, ami még magyarázatra szorul.
A kutatók úgy vélik, hogy az ember ősei 2-3 millió évvel ezelőtt elvesztettek egy gént, a CMAH-t, és ez vezetett a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatához. Ezt a gént a Neu5Gc nevű sziálsav cukor molekula tartalmazza. A majmok, a csimpánzok ezt a molekulát megőrizték. Ez új kutatásban az egerekből kivonták ezt a molekulát, ami kétszeresére növelte az érelmeszesedés kockázatát azokhoz az egerekhez képest, amelyeket nem módosítottak.
"A megnövekedett kockázatot több tényező okozza, például a hiperaktív fehérvérsejtek és a cukorbetegségre való hajlam, amely az egerekben hasonló az emberekhez" - mondta a tanulmány szerzője, Dr. Ajit Varki, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem (University of California San Diego) Orvostudományi Karának professzora. "Ez megmagyarázhatja, hogy miért hajlamosak azok az emberek is szívrohamra és stroke -ra, akik vegetáriánusok és semmilyen más kockázati tényezővel sem rendelkeznek, még a többi evolúciós rokonunk meg nem hajlamos erre" - magyarázta a szakember.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: