Napjainkban két rövidítéssel is gyakran találkozhatunk a téma kapcsán. Az STD az angol „Sexually Transmitted Diseases” rövidítése, amely szexuális úton terjedő betegségeket jelent. Korszerűbb ugyanakkor az STI mozaikszó, amely a „Sexually Transmitted Infections”, vagyis a szexuális úton terjedő fertőzések összefoglaló neve. A témakört számos tévhit és megbélyegzés övezi, ezért fontos tudatosítani, hogy nemi úton terjedő fertőzést bárki elkaphat, aki szexuális életet él. Az STI-k 70 százaléka ráadásul teljesen tünetmentes, az érintettek tehát sokszor nem is tudják, hogy fertőzőek – hívta fel a figyelmet dr. Karászi Viktória nemigyógyász, bőrgyógyász szakorvos, az Infektológiai Központ orvosa.
Baktériumok (például Chlamydia tr.), vírusok (HPV), paraziták (Trichomonas vag.) és gombák (Candida albicans) által okozta megbetegedések egyaránt előfordulhatnak. A különféle fertőzéseknek eltérő a lappangási ideje, valamint a tünetek is igen változatosak lehetnek. Veszélyük azonban éppen abban rejlik, hogy hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, miközben váladékokkal, vérrel és az anyatejjel már átadhatóak. Kezelés hiányában pedig súlyos szövődményeket (meddőség, méhen kívüli terhesség, koraszülés) is okozhatnak. Lássuk tehát, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Stabil, kölcsönösen monogám párkapcsolat
A nemi betegségek elkerülésének egyik leghatékonyabb módja a nemi élettől való tartózkodás, bár az intim közelséggel (csókolózás, petting) járó megfertőződés lehetősége itt sem kizárt. A szexuális úton terjedő fertőzések rizikóját mérsékelheti, ha kerüljük a kockázatos szexuális tevékenységeket (például a partnerek váltogatását, óvszerhasználat mellőzését), és stabil, monogám kapcsolatot létesítünk. A kapcsolat elején azonban itt is javasolt a felek tesztelése a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzésekre.
Óvszer
Az óvszer helyes és következetes használata az egyik leghatékonyabb védelmet jelenti a nemi úton terjedő fertőzések, köztük a HIV ellen is. Ugyanakkor ez sem nyújt védelmet bizonyos betegségekkel szemben, hiszen a nemi szerv környékén, a szeméremdombon, a gáttájékon is előfordulhatnak olyan nemi úton terjedő elváltozások (HPV-vírus, herpeszvírus), amelyek a bőr dörzsölésével megfertőzhetik partnerünket. Mivel a nemi betegségeket orális és anális érintkezés útján is el el lehet kapni, ezért csak az óvszerhasználat biztosíthat védelmet ilyen esetekben. Orális-genitális, orális-analis kontaktus során az úgynevezett dental dam (oral dam) használatával előzhetjük meg a fertőzést, amely megakadályozza a száj és a nemi szervek közötti közvetlen érintkezést.
Védőoltások
Két nemi úton terjedő vírusfertőzés, a HPV és Hepatitis B ellen is hatékony és biztonságos oltások állnak rendelkezésünkre. Ezek a vakcinák jelentős előrelépést jelentenek a nemi úton terjedő fertőzések megelőzésében. A HPV-oltásnak a szexuális élet megkezdése előtt van a legnagyobb védőhatása, így az oltást 9-15 éves korban a legcélszerűbb felvenni; de felnőttkorban is megfontolandó a beadása, hiszen az onkogén HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. Magyarországon a hetedik osztályos (12. életévüket betöltő) lányok és a 2020-2021-es tanév óta már a fiúk számára is ingyenesen igényelhető a 9 komponensű HPV elleni védőoltás az oktatási intézményekben.
Mikor menjek STI-szűrésre?
Mivel az STI-k hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, ezért a szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentősége van. Különösen akkor, ha nem élünk stabil párkapcsolatban, illetve óvszer nélkül létesítettünk szexuális kapcsolatot, vagy felmerül a gyanú, hogy partnerünktől elkaphattunk egy nemi fertőzést. Alhasi panaszok (folyás, vizelési problémák), a nemi szerveken vagy környékükön jelentkező bőrtünetek, illetve a közösüléskor jelentkező szokatlan tünetek (fájdalom, hüvelyi vérzés) esetén is mindenképpen indokolt a szűrővizsgálat.
Fontos, hogy baj esetén a partnereket együttesen kell kezelni a fertőzés visszaadásának elkerülése érdekében. A pontos diagnózist és a megfelelő terápia kiválasztását pedig nagyban segíti, ha őszintén válaszolunk orvosunknak a szexuális szokásainkra vonatkozó kérdéseire – hangsúlyozta dr. Karászi Viktória.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: