Stressz ellen: hogyan segíthet a magnézium?
A stressz egy bizonyos mértékig hasznos, fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Nagy mértékben vagy tartósan fennmaradva azonban a fizikai egészségben is kárt okoz, ezért kezelni kell.
Fogyasszunk magnéziumban gazdag élelmiszereket
Az ok-okozat gyakran egymásra rakódik, mert nemcsak a stressz fokozódásához és állandósulásához járul hozzá a magnézium hiánya, de stresszhelyzetben csökken a szervezet magnéziumtartalma, a katekolamin nevű hormon termelődés miatt megnövekedik a magnéziumürítés. A magnéziumhiány pedig a stressz fokozódása és az állapot állandósulása mellett sok problémát okoz a szervezetben, ez az ásványi anyag a felelős például a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, emellett az immunrendszernek és az emésztésnek is szüksége van rá.
A magnézium megfelelő bevitele, szükség esetén pótlása, tehát a különösen fontos. Normális esetben a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás megfelelő mennyiségű magnéziumot biztosít, a hazai étkezési szokások azonban ebből a szempontból nem nevezhetők normálisnak. A felnőttek napi magnéziumigénye 300-350 milligramm, de átlagos táplálkozási szokások mellett csak 210-270 milligramm magnéziumot fogyasztunk naponta.
Magas magnéziumtartalmú ételekkel lehet segíteni a helyzeten. Ezek közé tartozik a banán, a körte, a citrusfélék, a brokkoli, a karfiol, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék. (Mivel a magnézium felszívódását a B6-vitamin jelenléte segíti, az étrendünkben jó, ha szerepelnek gabonafélék - például a búzakorpa és a búzacsíra -, húsok, belsőségek (máj, vese, szív), valamint káposzta, tej, tojás is.)
Több esetben (például terhesség, szoptatás, intenzív sportolás, rendszeres alkoholfogyasztás, fokozott stressz) azonban tovább fokozódik a szervezet magnéziumszükséglete. Ilyenkor már érdemes táplálékkiegészítőt, vitaminkészítményt szedni. A magnéziumkészítmények nagy része ráadásul kiegészítőként már B6 vitamint is tartalmaz.
Értékelje a cikket!
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
