Egyéni ízlés kérdése is, hogy ki milyen karácsonyfát állít évről évre: igazit vagy műfenyőt. Az élőfa mellett a leggyakoribb érv, hogy az illata nélkül nincs igazi karácsonyi hangulat. A műfa előnye ezzel szemben, hogy nem hullatja tűleveleit, valamint sokkal könnyebb hazaszállítani, vízkereszt napján pedig „megszabadulni” tőle – és kétségtelenül olcsóbb is, mint az élő.
Sokan gondolják emellett úgy, hogy a műfenyő állítása sokkal környezetbarátabb döntés, mintha kivágatnánk egy növényt csak azért, hogy néhány napra otthonunk dísze legyen. De vajon tényleg ez a környezettudatosabb döntés? Az alábbiakban ezt próbáljuk meg eldönteni szakértői cikkekből szemezgetve.
Nem az erdőt ritkítjuk
A Klímapolitikai Intézet hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági szakértője, Bera Péter például egy közelmúltbeli cikkében egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a tévhit ellenére a karácsonyfának szánt fenyőket nem az erdőkből vágják ki, hanem kimondottan az ünnepekre termelik azokat. Ezek azonban „rövid” életük során is rengeteg szén-dioxidot nyelnek el: egy lucfenyő egy év alatt 10-10,5 kilogrammnyit, egy 1000 fás hektár pedig 10-10,5 tonnányit köt meg ebből az igen káros, üvegházhatású gázból.
A vágott fenyőfa elégetésével majdnem ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznál, a növény szénlábnyoma azonban jelentősen csökkenthető bizonyos praktikák révén. Ha például nem elégetik, hanem biomasszatüzelésű erőműben hasznosítják újra a fát, akkor máris jóval kisebb lesz a kibocsátás, komposztálás esetén pedig mindössze 3,3-3,5 kilogrammos lesz egy fa szén-dioxid-szennyezése.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy hektár ültetvény 10 év alatt 100-110 tonnányi oxigént termel. Ráadásul minden kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan 5-6 új fát ültetnek, így a karácsonyfának nevelt növények összességében több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyi a felhasználásuk során felszabadul.
Elkeserítő számok
Egy 2 méteres műfenyő gyártásakor legalább 40 kilogrammnyi szén-dioxid árad a légkörbe – ez már eleve az elégetett élő fa szennyezésének négyszerese –, bizonyos alapanyagok felhasználása esetén viszont akár az 50 kilogrammot is elérheti egyetlen fa előállításának kibocsátása.
Emellett nem árt beleszámolni a szállítással járó plusz szén-dioxiot sem. Mivel a legtöbb műfenyőt Kínában gyártják, az hosszú ideig utazik – teherhajókon és repülőgépeken. Így már viszont egyetlen műfenyő károsanyag-kibocsátása 190 százalékkal magasabb is lehet, mint egy vágott fenyőé.
Melyikkel jár jobban a környezet?
A témát Kump Edina okleveles környezetkutató, a Körforrás szakmai vezetője és alapítója sem hagyta szó nélkül. A témát taglaló cikkében a kanadai Ellipsos független környezeti ügynökség életciklus-elemzésére hivatkozva azt írja, hogy az esetek többségében környezettudatosabb döntés, ha élő fenyőt vásárolunk. „Az elemzés szerint környezeti szempontból akkor válik egyenértékűvé a műfenyő a vágottal, ha azt legalább 20 éven át vesszük elő és használjuk a vágott fenyő helyett karácsonykor. Ezzel szemben egy műfenyőt átlagosan 6 éven át használunk, amelynek a gyártásából és szállításából adódó üvegházgáz-kibocsátása még így is háromszor magasabb, mintha minden évben új vágott fenyőt díszítenénk fel” – fogalmazott.
A szakértő azt ajánlja, hogy lehetőleg Magyarországon nevelt, illetve minél közelebbi helyről származó fenyőt vásároljunk. Ha viszont mégis inkább műfenyőt választanánk, akkor Európában gyártott, PVC-mentes alternatívát keressünk – és legalább 20 évig ne is tervezzünk újat vásárolni. A végleges döntés előtt mérlegeljük továbbá azt is, hogy az igazi fenyők a hulladékká válásuk után újrahasznosíthatók, „a műfenyőkről azonban ugyanez már nem mondható el” – mutatott rá a környezetkutató. „A lehető legkörnyezettudatosabb döntés pedig ebben az esetben is az, ha a már meglévő eszközeidből készítesz kreatívan alternatív karácsonyfát (hogy ne kelljen sem kivágni, sem műfenyőt vásárolni)” – jegyezte meg a cikk végén Kump Edina.
