A Magyar Nemzet szakértői segítséggel áttekintette , amit az elkövetőket gyilkosságig hajszoló elmezavarokról, őrületről tudni lehet. A lap Bolyky Orsolyát, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársát kérdezte, aki évek óta kutatja az emberölés és a mentális betegségek közötti összefüggéseket.
A kutató kifejtette, hogy a bűncselekménynek alanyi és tárgyi oldala van. Utóbbi az, amit objektíven észlelünk, azaz például az elkövetés helye, ideje, eszköze. Előbbi pedig a tudati oldalt jelenti, vagyis sarkítva azt, hogy mi játszódik le az elkövetés pillanatában a tettes elméjében. Ennek alapján mondják ki bűnösségét, azazhogy szándékosan vagy gondatlanul követte-e el tettet – ennek tipikus példája a közúti baleset okozásának vétsége –, vagy egyik bűnösségi alakzat sem állapítható meg.
A két oldal közül az alanyi vizsgálata nehezebb annak szubjektív jellege miatt. Itt ugyanis meg kell állapítani, hogy a gyilkosnak megvan-e a felismerési képessége, azaz látja-e tette következményeit, illetve van-e akarati képessége, hogy ennek megfelelően is cselekedjen (vagyis ne cselekedjen). E kettőből tevődik össze a beszámítási képesség. Ennek megállapítása az igazságügyi elmeorvos szakértőre (pszichiáterre) tartozik, véleménye pedig döntő fontosságú lehet.
Ez a vizsgálat tulajdonképpen egy beszélgetés, amelynek során nemcsak a bűncselekményről, hanem az élettörténetéről is kérdezik az elkövetőt, anyagi körülményeitől kezdve gyerekkorán át szinte mindenről. Hogy a szakvélemény még megalapozottabb legyen, legtöbbször igazságügyi pszichológust is bevonnak a vizsgálatba, aki különböző teszteket is elvégeztet, és személyiségrajzot készít a terheltről. Ebből a kettőből születik az egyesített szakértői vélemény, és derül ki, hogy az elkövető tudta-e, mit csinál, vagy beszámíthatósága korlátozott volt, esetleg beszámítási képessége teljesen hiányzott (ami a kóros elmeállapot miatt felmentési okot jelent).
Bolyky Orsolya elmondása szerint az emberölés mint a legsúlyosabb életellenes cselekmény ilyen szempontból szigorú kategória: sokszor annak ellenére is megállapítják a teljes beszámíthatóságot, hogy az illető valamilyen mentális zavarral küzd. Ennek oka, hogy ilyen erőszakos bűn elkövetésénél fokozottan elvárható, hogy az illető tudja, tiltott dolgot csinál, előre lássa tettei következményeit.
Tehát a legtöbbször nem befolyásolják a beszámítási képességet a különböző személyiségzavarok, mint amilyen például az antiszociális személyiségzavar (akikben nincs empátia, képtelenek a szeretetre, erkölcsi normák betartására) vagy a borderline személyiségzavar (súlyos hangulatingadozás).
Akad azonban olyan betegség, amely szinte minden esetben automatikusan kizárja az illető beszámíthatóságát, és az ítéletben, a jelenlegi szabályok szerint, határozatlan időre kényszergyógykezelését rendelik el. Ez a skizofrénia. A betegek általában hallucinációktól, paranoid vagy bizarr téveszméktől szenvednek, amelyekhez gyakran szociális és foglalkozási zavarok is társulnak.
A statisztikák alapján a súlyos bűncselekmények többségét a büntetőjog szempontjából pszichiátriailag egészséges emberek követik el, más kérdés, hogy a klinikum hogyan ítélné meg mentális állapotukat. Ami leginkább jellemző rájuk az átlag alatti IQ és az alacsony iskolai végzettség.
A témáról Rihmer Zoltán, a téma szakértője a Magyar Nemzetben már korábban megírta, hogy 2013-ban 154 emberölés történt hazánkban, és az elkövetők közül csak néhányan szenvedtek súlyos pszichiátriai betegségben. Bolyky szerint ez az arány azóta stagnál, nincs nagy változás.
Forrás: MNO.hu
