A több mint harminc éven át folyó vizsgálatból kiderült, hogy azok, akik tizenévesen és felnőttként is küzdenek a fenti problémával, nagyobb eséllyel lesznek stresszesek, gyakrabban adódnak munkahelyi problémáik, anyagi gondjaik, emellett többször betegednek meg, könnyebben válnak depresszióssá és antiszociálissá.
Amint arról a című lapban megjelent tanulmányt készítő Judith Brook, a New York Egyetem Orvosi Karának pszichiáter professzora beszámolt, a kutatásban 551 gyerek vett részt, akik közül 72-nél még 1975-ben, vagyis 14-16 éves korukban diagnosztizáltak az ADHD-t. A szakemberek felnőttkorukig követték nyomon őket, az utolsó vizsgálat idején átlagosan 37 évesek voltak. A fizikai és mentális állapotukat feltérképező kérdések alapján arra derült fény, hogy azoknál, akiknél figyelemzavaros hiperaktivitást mutattak ki mind kamasz-, mind felnőttkorukban, 82 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett valamilyen egészségkárosodás, emellett kétszer nagyobb valószínűsége volt annak, hogy valamilyen mentális problémájuk lett, és háromszor nagyobb esélye annak, hogy antiszociálissá váltak. Az ADHD emellett két és féleszeresére növelte annak a kockázatát is, hogy valakinek munkahelyi gondjai lesznek, és több mint háromszorosára annak a veszélyét, hogy valamilyen anyagi gond miatt feszültség keletkezik az illető életében.
Amint azt Brook kifejtette, szerencsére a legtöbb tizenéves felnőtt korára kinövi ezt az állapotát, akiknél pedig megmarad, azok számára egyre jobb és hatékonyabb kezelések állnak rendelkezésre. Azoknak a szülőknek pedig, akik figyelemzavaros hiperaktív gyereket nevelnek, érdemes azokat a területeket megerősíteniük gyermekükben, amiben kiemelkedőek, mert ha otthon kellő magabiztossággal vértezik fel őket, kortársaik körében is nagyobb elfogadottságnak örvendhetnek majd.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: