A WHO dohányzás-szigorítási terveiről vitatkozott (a saját bevallása szerint nem függő) Soma, Selymes Orsolya, a közelmúltban megjelent "Hogyan ne szokjunk le a dohányzásról" c. könyv pszichológus szerzője. A beszélgetést Szily Nóra vezette.
A "Nők és dohányzás" című kerekasztal-beszélgetés rendkívül eltérő egyéniségű résztvevői egy dologban egyetértettek: a WHO terve a visszájára fog elsülni, nem lesz hatékony a dohányzás visszaszorításában.
A Füstölgők Társasága által szervezett esemény bevezetőben S. Takács Zsuzsanna, a társaság szóvivője az éppen a nemzetközi színtéren zajló folyamatokról beszélt: az Egészségügyi Világszervezet 2010 novemberében vizsgálja felül a Dohány-ellenőrzési Keretegyezményét, ami világszerte hatással van a nemzeti és regionális dohányzás-szabályozások alakulására, így Magyarországon is.
Mivel a Füstölgők fontosnak tartják, hogy a magyarországi felnőtt lakosság mintegy harmadát alkotó dohányosok értesüljenek a „felettük” zajló folyamatokról, és a demokrácia, valamint a civil társadalom eszközrendszerén keresztül hallassák hangjukat, ezért az év során több alkalommal vitarendezvényeket szerveznek, ahol mindkét oldal szereplői megszólalhatnak. E terv jegyében jött létre ez a beszélgetés is, ami ezúttal kizárólag női szempontból járta körül a szigorítási terveket.
Selymes Orsolya szerint azért téves ez az irány, mert olyan társadalmi klisékre épít, amelyek nem igazak. Szerinte nem igaz, hogy a dohányos emberek az akaraterejük hiánya miatt nem tudnak leszokni, mint ahogy az sem, hogy a leszokás után mindenképpen pocsékul érzi magát az ember. Szerinte a leszokás nem a dohányzó akaraterején múlik. Ha ugyanis valaki egész nap arra koncentrál, hogy nem szabad rágyújtania, akkor más sem jár majd az eszében, mint hogy rágyújtana. Éppen ezért a tiltást alapvetően rossz eszköznek tartja, az ugyanis nem szünteti meg a függőséget, nem juttatja el a dohányzót a döntési szabadságig.
Soma szerint egy ilyen tiltásnak egyetlen eredménye lenne: a feketepiac erősödése. Úgy véli, hogy hasonló helyzetben kerülünk, mint az általa „totálisan gyermetegnek” nevezett Amerika az 1920-as évekbeli alkoholtilalom idején: a feketegazdaság óriási méreteket öltött, az emberek továbbra is beszerezték az alkoholt. A művésznő szerint az is megfontolandó, hogy miért kellene a pult alá dugni, egy olyan terméket, ami még csak nem is mesterséges, hiszen a föld termi, ezért a kulturált, mértéktartó, minőségi dohányzásnak továbbra is van létjogosultsága.
Szily Nóra a beszélgetés végén azt a konklúziót vonta le, hogy a WHO terve alighanem a visszájára sülne el. A tiltásokkal sarokba szorított ember mindig lázad – különösen igaz ez a fiatalokra, akiket fokozottan szeretnének védeni a rászokástól.
A Füstölgők Társasága az eredménytelenségen, és a feketepiac erősödésén túl más veszélyeket is lát a WHO által szorgalmazott irányban: többek között a tömeges termelői válságot, ami az intézkedések következményeként sújtana le - olvasható az eseményről kiadott sajtóközleményben.
