A webMD szerint Janet 41 éves volt, amikor 2011-ben ADHD-val diagnosztizálták, de a betegség már gyerekkora óta fennállt nála. Mint azt a betegségről szóló összefoglaló cikkünkben írtuk, az ADHD vagy más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (attention-deficit hyperactivity disorder) egy olyan gyűjtődiagnózis, amely főképp a figyelemzavar tüneteit foglalja magába. Jelenleg elsősorban a viselkedéskontroll zavarának tekintik. Kialakulását több tényező együttes jelenléte magyarázhatja, ezek a következők: a biológiai háttér, a szociális környezet hatása, illetve a magas stresszhatás. Egyebek mellett olyan tünetekkel járhat, mint a csapongó figyelem, a rossz iskolai teljesítmény vagy a túlzott mozgékonyság. Kezelése történhet gyógyszeresen, de a viselkedésterápia is szóba jöhet.
Elképzelés vs. valóság
Janet vállalkozóként dolgozik, könyvesboltja van. Azt mondja, sokszor kérik tőle, mesélje el, hogyan telik egy tipikus napja. Ő azonban nem tud semmilyen rutinról beszámolni - és emiatt rendszeresen elönti a szégyen -, hiszen az ADHD miatt soha nem volt képes következetesen betartani egy adott napirendet. "Néha előfordul, hogy van egy nap, amikor úgy ébredek, hogy éjszaka teljesen kipihentem magam, és készen állok arra, hogy megküzdjek az egész világgal. Ránézek a listára, amin a teendőimet írtam össze, kávézok, és elmegyek sétálni. Közben azt mondogatom magamban, hogy minden egyes napomnak így kellene kezdődnie, ilyen összeszedetten. Aztán irány a munkahely, ahol elegendő feladatot oldok meg ahhoz, hogy ne kelljen aggódnom a másnap miatt. Meggyőzöm magam, hogy ha ma mindez sikerült, akkor innentől kezdve örökké koncentrált, motivált maradok. Aztán eljön a másnap, és jó ideig oda minden reményem."
Janet napjainak nagy része ugyanis nem így telik. Általában reggelente körülbelül hússzor nyomja meg a szundigombot, mire ténylegesen felébred. Aztán arra gondol, hogy nem muszáj egészséges reggelit készíteni vagy elmenni sétálni, inkább újra és újra végigpörgeti az Instagramot - még mindig az ágyban fekve. Végül csak azért kel fel, mert már nagyon kell pisilnie. "Tudjátok, mi nem segít az ilyen napokon? Az, ha folyamatosan ostorozom magam, és az jár a fejemben, hogy lusta vagyok, motiválatlan, és mindent csak halogatok. Ehelyett igyekszem kedvesen viselkedni magammal, és arra koncentrálni, hogy az előbb említett gonosz gondolatok nem igazak, nem kell bennük hinnem."
Sokakban ott él a szégyen
Amint megkapta az ADHD -diagnózist, Janet elolvasott minden cikket, könyvet, és meghallgatott minden podcastot a témában. Nagyon megdöbbentette, hogy a szégyen, amit a betegsége miatt kihagyott lehetőségek okán érez, milyen sokszor visszaköszön mások beszámolóiban. "Ahogy megtudtam, hogy az ADHD hogyan károsítja az agy végrehajtó funkcióit, képes voltam új megvilágításban szemlélni a következetlen napjaimat. Remélem, hogy egyszer sikerül majd egy állandó rutint is kialakítanom - és akkor, ha megkérdezik tőlem, hogyan telik egy tipikus napom, nagyon egyszerű és összeszedett választ adhatok."
