Szellemi és fizikai állapotunkról is sokat elárulhat a beszédünk, függetlenül attól, hogy mit kommunikálunk a szavainkkal. Beszédhangunk változása ugyanis rengeteg információt hordoz magában, fiziológiai és neurológiai problémákra is utalhat. Fizikai ok lehet egy egyszerű nátha , de akár egy daganat vagy polip is.
Az agyban történő változásoknál, mint például a depresszió , nem a hangképző szervek, hanem a szervek idegi vezérlésének működése módosul. Ennek eredményeként az artikuláció lassabbá, fesztelenebbé, lanyhábbá válik. Ezek a változások mérhetők és számszerűsíthetők. Ha az érintett személy hangja fakó, az azt jelenti, hogy a felsőbb frekvenciatartományokon nincs akkora energia, a monoton, egyhangú beszédnek pedig kisebb a dinamikája. Ezáltal a depresszió már pusztán a hangunk alapján is kimutatható.
Világszerte jelentkező probléma
A BME kutatói az Európai Űrügynökség megbízására kezdtek bele egy hang alapú depressziófelismerő rendszer fejlesztésébe. A cél az volt, hogy a Déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók távdiagnosztikai módszerrel is megfigyelhetőek legyenek, hiszen a téli időszakban ezeknél a kutatóknál különösen magas a depresszió kialakulásának kockázata, viszont a távolság miatt megoldhatatlan, hogy rendszeresen pszichológus vizsgálja meg őket. Mindemellett a depresszió világszerte 350 millió embert érint, azaz a minél gyorsabb felismerés és kezelés igen fontos tényező.
A depresszió súlyosságának meghatározására egy nemzetközi szabvány, a BDI-besorolás szolgál. A Beszédakusztikai Laboratórium kutatóinak így egy olyan besorolási rendszert kellett tervezniük, ami összeegyeztethető a BDI-skálával. Az egész rendszer lelkét éppen az az adatbázis adja, amelyet BDI-besorolással ellátott hangminták alkotnak. Ennek segítségével végezhető el az akusztikai elemzés, illetve annak megállapítása, hogy a mikrofonba beszélő páciens esetében mekkora a depresszió esélye és mennyire súlyos az állapota.
Lehetőség a Parkinson-kór gyorsabb felismerésére
Bár a vizsgálandó paraméterek értelemszerűen mások, a módszerrel nemcsak a depresszió kutatható eredményesen, hanem például a Parkinson-kór is. Ennek korai felismerése rendkívül lényeges, ugyanis a kór gyógyíthatatlan, a kezelés pusztán a szinten tartásra irányul. A betegség következtében sérülnek a mozgást vezérlő idegek, márpedig a beszéd és az artikuláció komoly mozgásnak minősül. Az elváltozásokat először a hangszalag rezgésén lehet észrevenni - jóval a kézremegés és más tünetek jelentkezése előtt.
Dr. Vicsi Klára, a Beszédakusztikai Laboratóriumának vezetője szerint a technológia jó, bizonyítottan működik, a rendszerhez alapvetően már csak az adatbázis kibővítése szükséges. A kutató reméli, hogy a fejlesztés idővel a piacon is megjelenhet. Az eljárás ígéretes lehetőségeket kínál a távdiagnosztikában.
Forrás: index.hu
