Az ausztrál Queensland Egyetem tudósai egy 91 országban összesen 480 ezer önkéntes részvételével készült kutatási anyagot állítottak össze a klinikai depresszió és a szorongásos zavar előfordulásáról. Ennek alapján kijelenthető, hogy ezek a betegségek a világ minden táján komoly problémát jelentenek.
Bár a szorongásos zavarok előfordulása a teljes lakosság körében némileg gyakoribb (10 százalék) a nyugati országokban (Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália/Új-Zéland), mint a Közel-Keleten és Ázsiában (8 és 6 százalék), a depressziós tünetek sokkal jellemzőbbek a fejletlenebb területekre. Ázsiában és a Közel-Keleten a lakosság 9 százaléka szenved major depresszióban, míg Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kelet-Ázsiában csak 4 százalékos a betegség előfordulása.
A kutatás vezetője, Alize Ferrari szerint a depresszió gyakoribb a háború és katasztrófa sújtotta országokban. "Bár ezeken a területeken az adatgyűjtés meglehetősen nehézkes, kijelenthetjük, hogy a depresszió sokkal jellemzőbb a konfliktusokkal küzdő országokra."
"A mentális betegségek különböző kultúrákban való tanulmányozása nagyon nagy kihívás, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja a szorongásos zavarok előfordulását" - nyilatkozta Amanda Baxter, Ferrari munkatársa. "A szorongás diagnosztizálására olyan módszert kell kifejleszteni, ami minden kulturális közegben megállja a helyét."
A major depresszió és a szorongás minden országban gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, és míg a klinikai depresszió bármilyen életkorban kialakulhat, a szorongásos zavarok viszonylag ritkák 55 éves kor felett. A major depresszió a lakosság 4,7 százalékát érinti, ez pedig azt jelenti, hogy átlagosan minden 21. embernél jelentkeznek valamikor életük során a klinikai depresszió tünetei. A klinikai szorongás ennél sokkal gyakrabban, minden 13. embernél fordul elő (7,3 százalék). A tanulmányt a tudósok az év második felében, a Global Burden of Disease (GBD) kutatássorozat keretében publikálják majd.
