Globális probléma a depresszió

A legújabb felmérési adatok szerint a depresszió és a szorongás nem csak a nyugati fejlettebb országok betegsége, hanem világszerte jellemző jelenség.

Az ausztrál Queensland Egyetem tudósai egy 91 országban összesen 480 ezer önkéntes részvételével készült kutatási anyagot állítottak össze a klinikai depresszió és a szorongásos zavar előfordulásáról. Ennek alapján kijelenthető, hogy ezek a betegségek a világ minden táján komoly problémát jelentenek.

Bár a szorongásos zavarok előfordulása a teljes lakosság körében némileg gyakoribb (10 százalék) a nyugati országokban (Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália/Új-Zéland), mint a Közel-Keleten és Ázsiában (8 és 6 százalék), a depressziós tünetek sokkal jellemzőbbek a fejletlenebb területekre. Ázsiában és a Közel-Keleten a lakosság 9 százaléka szenved major depresszióban, míg Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Kelet-Ázsiában csak 4 százalékos a betegség előfordulása.

A kutatás vezetője, Alize Ferrari szerint a depresszió gyakoribb a háború és katasztrófa sújtotta országokban. "Bár ezeken a területeken az adatgyűjtés meglehetősen nehézkes, kijelenthetjük, hogy a depresszió sokkal jellemzőbb a konfliktusokkal küzdő országokra."

"A mentális betegségek különböző kultúrákban való tanulmányozása nagyon nagy kihívás, hiszen rengeteg tényező befolyásolhatja a szorongásos zavarok előfordulását" - nyilatkozta Amanda Baxter, Ferrari munkatársa. "A szorongás diagnosztizálására olyan módszert kell kifejleszteni, ami minden kulturális közegben megállja a helyét."

A major depresszió és a szorongás minden országban gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, és míg a klinikai depresszió bármilyen életkorban kialakulhat, a szorongásos zavarok viszonylag ritkák 55 éves kor felett. A major depresszió a lakosság 4,7 százalékát érinti, ez pedig azt jelenti, hogy átlagosan minden 21. embernél jelentkeznek valamikor életük során a klinikai depresszió tünetei. A klinikai szorongás ennél sokkal gyakrabban, minden 13. embernél fordul elő (7,3 százalék). A tanulmányt a tudósok az év második felében, a Global Burden of Disease (GBD) kutatássorozat keretében publikálják majd.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, csupán délen és nyugaton szakadozhat fel átmenetileg a felhőzet. A reggeli, délelőtti órákban az északi országrészben fordulhat elő kisebb eső, majd késő délutánól, estétől egyre kiterjedtebb esőzés várható. Több helyen megélénkül, hazánk déli felén megerősödik a déli, délnyugati szél, amit nyugaton, délnyugaton egy-egy viharos lökés is kísérhet.A csúcshőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél alacsonyabb értékeket is mérhetünk.Késő estére5 és 13 fok közé hűl le a levegő. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!