Sokan félnek a magasban vagy zárt helyeken, bizonyos emberek számára azonban a félelmek egyáltalán nem köthetők valódi veszélyhelyzetekhez. Ezekben az esetekben specifikus fóbiákról beszélünk – írja a Live Science.
A specifikus fóbia egy bizonyos tárgy vagy helyzet miatti szélsőséges félelemre vagy szorongásra utal. Ahhoz, hogy a kellemetlen érzés fóbiának minősüljön, a félelemnek tartósnak kell lennie, vagyis az minden alkalommal előfordul, amikor az érintett az adott tárggyal vagy szituációval találkozik. Sok esetben a kiváltott reakciók a hétköznapi életére is hatással vannak.
Ami fóbiát válthat ki
- Állatok: a pókoktól való rettegés például az emberek akár 9 százalékát is érintheti.
- Természeti környezet: a magasságtól, a víztől vagy a viharoktól való félelem néhány példa a természet adottságai által kiváltott fóbiákra.
- Vér, sérülés, injekció: előfordul, hogy valaki a fóbiája miatt nem hajlandó orvoshoz menni.
- Szituáció: ezt bizonyos helyzetek vagy helyszínek váltják ki. Ilyen például a vezetés, a repülés vagy a liftben való tartózkodás.
- Egyéb: ez a kategória mindent magában foglal, ami nem tartozik a másik négy kategóriába, például a bohócoktól vagy kulcslyuktól való félelmet is.
Van, akinél súlyos fizikai tüneteket vált ki, ha térdet, babát, zsebet lát, a gravitációra gondol, vagy épp éjszaka felnéz a csillagos égre. Másnál a túl alacsony vagy épp a magas emberek keltenek pánikrohamot. Az antofóbiások a virágos kertektől félnek, a panterafóbiásokat az anyós gondolata rémiszti meg, de olyan is van, akiből a köldök puszta látványa vált ki szorongásos tüneteket. Az euphobiások pánikba esnek a jó hírek hallatán, mert attól félnek, hogy azt biztosan egy sokkal rosszabb követi. Akik pedig koumpunofóbiában szenvednek, félelmet éreznek a nyomógombok láttán, így a leszállásjelzőt sosem érintik meg a tömegközlekedési eszközökön.
Specifikus fóbia alakulhat ki, miután valaki traumatikus eseményt él át, így ez az érzés összekapcsolódik a környezettel, ami önerősítő félelemhez vezethet – mondja Sandra Capaldi. A Pennsylvaniai Egyetem pszichológusa szerint például annál, aki vezetés közben pánikrohamot kap, fóbia alakulhat ki a vezetéstől, mert attól tart, hogy újabb rohamot kap és összetöri az autót.
Van megoldás
Relaxációs technikák, hipnózis vagy kognitív viselkedésterápia – a fóbiák kezelésére többféle módszer is alkalmazható, amelyekkel jelentős javulást lehet elérni az érintettek állapotában. Tudni kell azonban, hogy végleges megoldást elsősorban a pszichoterápia jelenthet, ennek célja ugyanis, hogy a probléma okait tárja fel.
Az egyik leghatékonyabb módszer, amikor az érintett fokozatosan, kontrollált módon és környezetben néz szembe a félelmével. Aki például retteg a kígyóktól, először kap egy papírt, amelyen egy kacskaringós vonalat lát. Második körben megnézhet egy rajzfilmet, amelyben kígyó is szerepel, majd egy kígyófotót, végül pedig az igazi állatot. Amint a páciens a szorongást anélkül tapasztalja meg, hogy a fóbia kiváltója ténylegesen veszélyt jelentene rá, a szorongás fokozatosan csökkenni fog.
A fóbiák gyakori forrása valamilyen traumatikus gyermekkori élmény, amelyre az érintett talán már nem is emlékszik. A háttérben lévő elakadást, konfliktust megszüntetve később egyszerűen már „nem lesz szükség” a fóbiás félelemre. Általánosságban elmondható, hogy akkor érdemes pszichiáterhez fordulni, ha a fóbia már a mindennapi életvitelben akadályoz.
