>A PNES-ben szenvedő betegek az epilepsziás rohamokhoz igen hasonló rohamokat élnek át. Az epilepsziával ellentétben azonban a PNES-t nem az egyes agyi sejtek fellángolásai okozzák. A PNES-ben szenvedő betegek között igen gyakoriak a depresszió és a különböző szorongásos megbetegedések, ezért életminőségük is rosszabb, mint az epilepsziásoké. A szorongás és a depresszió azonban kiválóan kezelhetők kognitív viselkedésterápiával, ezeknek a pácienseknek az esetében is.
Dr. W Curt LaFrance és kollegái a kognitív viselkedésterápia jótékony hatásait vizsgálták PNES-ben szenvedő önkéntesek részvételével. Összesen 17 beteg vett részt a 12 hetes terápiás kezelésen, amelynek végére 11 páciensnél szinte teljesen megszűntek a rohamok. A betegek életminősége saját elmondásuk szerint a kezelés után jelentősen javult, hiszen depressziójuk és szomatikus tüneteik enyhültek, és általános kedélyállapotuk is jobb lett.
"Az eredményeinkből tisztán látszik, hogy a kognitív viselkedésterápia mennyire jótékony hatással van a PNES betegekre, ezért reméljük, sokan felismerik majd ennek az egyszerű, de hatékony módszernek az előnyeit más szomatoform betegségek, mint például a pszichogenikus mozgászavar esetében is" - nyilatkozta Dr. LaFrance.
