Boldogság, felemelkedés, végtelen békesség, belső harmónia, határtalan energia és a fájdalomérzet csökkenése - így lehetne leírni a futómámort , amelyet korábban az endorfinoknak tulajdonítottak. Az endorfin elnevezés egy gyűjtőnév: az endogén opioid peptideket takarja. E vegyületek agyalapi mirigyünkben és a hipotalamuszban termelődnek, elsősorban izgalmi állapot esetén, de fájdalomérzet, nevetés, meditáció, fűszeres ételek és orgazmus hatására is. Egy új kutatás szerint azonban jobban meg lehet magyarázni a mámor létrejöttét egy teljesen más rendszer segítségével, mint az endorfintermelődés - írja az IFLScience .
Mámor másként
A tudósok már régóta megkérdőjelezik az endorfinok szerepét a futómámor érzésében, részben azért, mert az endorfinok nem tudnak átjutni az agyba a vér-agy gáton keresztül, amely védi az agyat a méreganyagoktól és a kórokozóktól. Így nem valószínű, hogy az endorfinok lennének a fő mozgatórugói a testmozgás hangulatra és mentális állapotra gyakorolt jótékony hatásának. Igen ám, de akkor mi okozza a mámort, amely nagyon hasonlónak tűnik a világhírű magyar pszichológus Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow-élményhez, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál?
Az amerikai Wayne Állami Egyetem Orvosi Karának idegtudósai szerint az embereken és állatmodelleken végzett vizsgálataik arra utalnak, hogy a futó mámor főszereplői az endokannabinoidok , és nem az endorfinok. Amikor ugyanis az endorfin (opioid) receptorokat blokkolták - az egyik kísérletben a Naltrexon nevű gyógyszerrel -, az emberek még mindig eufóriát, valamint csökkent fájdalmat és szorongást tapasztaltak edzés után. A másik oldalról a vizsgálatok azt mutatták, hogy a kannabinoid receptorok hatásának blokkolása csökkentette az edzés eufóriára, fájdalomra és szorongásra gyakorolt jótékony hatását.
Az amerikai kutatás szerint az intenzív testmozgás megbízhatóan növeli a szervezet endokannabinoidjainak szintjét, és ez jobban megmagyarázhatja a testmozgás agyra és testre gyakorolt jótékony hatásait. Vizsgálatukban lényegében összefoglalják a témában végzett közel két évtizedes kutatási eredményeket. Ahogy Hilary A. Marusak, a kutatás vezetője fogalmazott: "eredményeink nemcsak a tudományos közösségünknek, hanem mindazoknak is fontosak lehetnek, akik a stressz csökkentése miatt sportolnak. Illetve motivációként szolgálhat azok számára is, akik nem sportolnak rendszeresen".
Természetesen további kutatások szükségesek a témában, amelyek tovább finomítják az eddigi eredményeket. Például egyelőre nem tudni, hogy egy közepesen nehéz edzésprogram, így akár egy hathetes, kerékpáros edzésterv hogyan befolyásolhatja a nyugalmi endokannabinoidszinteket. Hasonlóképpen nem világos, hogy mekkora minimális edzésmennyiség ahhoz, hogy az endokannabinoidok szintje növekedjen, és hogy ezek a vegyületek mennyi ideig hatnak egy kemény edzés után. Érdemes azt is megjegyezni, írják a kutatók, hogy nem túl jó ötlet mondjuk futás helyett marihuánát szívni, hiszen utóbbi rendszeres használata károsítja az egészséget, mentális és szociális problémákat okoz.
