Az egészségügy fejlődésével a születéskor várható élettartam is világszerte kitolódott, Magyarországon a kilencvenes évek óta tíz évvel számíthatnak hosszabb életre az emberek. Nem mindegy azonban az se, hogy milyen évek ezek, hiszen sokaknak az időskor a betegségekkel szembeni egyre kilátástalanabb, magányos küzdelmekkel telik. Ez azonban nem természetszerű, hiszen az aktív, tevékeny életmódot és élénk szociális életet élő emberek bizonyítottan boldogabban és jobb egészségben élik meg az időskort.
Beteggé tesz a magány
Időnként mindenki vágyik egy kis egyedüllétre, hogy elvonulhasson a világ elől, az ember azonban alapvetően társas lény, akire a magány rendkívül rossz hatással van. A szociális élet hiánya nemcsak boldogtalanná tesz minket, de olyan súlyos betegségek kialakulásában is jelentős szerepe van, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések , a magas vérnyomás vagy a demencia. A magány állandó szorongáshoz vezet, ami miatt a testben megnő azoknak a hormonoknak az aránya, amelyek rendszerint stresszhatás alatt termelődnek. Ezek a hormonok az immunrendszert is legyengítik, ami miatt az idős emberek amúgy is gyengébb szervezete még kevésbé lesz ellenálló a különböző kórokozókkal szemben.
Az idősotthonokban ezért is fordítanak kiemelt figyelmet a közösségépítésre. Egy Seattle-ben működő intézmény például több szempontból is úttörő kezdeményezést indított el a kilencvenes években, amikor óvodások előtt is megnyitotta a kapuit. A kicsik az idős lakókkal együtt vesznek részt különböző zenés és kézműves foglalkozásokon, és együtt játszhatnak a gyerekekkel. Az együttműködés gyorsan népszerűvé vált, az otthon dolgozói szerint pedig a generációk találkozása mindkét félnek rendkívül kedvező. A gyermekek ugyanis így megismerhetik az idősek hétköznapjait és problémáit, így toleránsabbá válnak mind a szépkorúak, mind pedig egymás iránt. A közös programok pedig az idős embereket is boldogabbá és aktívabbá tették, a memóriájuk és a motorikus képességeik is javultak ezekkel a foglalkozásokkal.
Hasonló programokat már magyarországi idősotthonok is elkezdtek, ahol az óvodások mellett alsó tagozatos iskolások is látogatják az időseket. A közös zenés és táncos foglalkozásoknak köszönhetően közvetlenebb kapcsolatot alakítanak ki a gyermekek az idősekkel, akikre határozottan jó hatással van a szociális élet felpezsdülése.
Maradjunk aktívak
Magának a mozgásnak is fontos szerepe van az egészség megőrzésében, az időseknél ráadásul ez is összefüggésben van a magánnyal, hiszen az egyedül élő emberek rendszerint ritkábban is mozdulnak ki a négy fal közül, mint azok, akik élénk szociális életet élnek. Bár az öregedéssel a csontsűrűség, az izomerő és az állóképesség is lecsökken, nagyon fontos lenne az egészségünk szempontjából, hogy ebben a korban is aktívak maradjunk.
Szakértők szerint az egészséges 60 év felettieknek heti 150 perc mérsékelt intenzitású kardióedzést érdemes végezniük. Ez olyan fizikai aktivitást takar, ami megemeli a szívritmust, időskorban is rendkívül jó hatású lehet például az úszás vagy a kerékpározás, de már egy hosszabb sétával is komoly betegségek kialakulását odázhatjuk el. A Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sports folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a tánc az egyik legjobb mozgásforma időskorban: azok a vizsgált alanyok, akik rendszeresen táncoltak, 73 százalékkal kisebb mértékben váltak mozgáskorlátozottá a vizsgált időszakban. Egyetlen más mozgásformával sem sikerült ilyen jó eredményt elérni.
Az időseknek nemcsak a testüket, de az elméjüket is fontos edzésben tartani. Számos kutatás igazolta már, hogy a szellemi frissesség megőrzésében milyen fontos szerepe van például a keresztrejtvénynek, de az agyműködés fokozására kiválóan alkalmas az olvasás, a sakk, a logikai és a különböző stratégiai játékok is. A gondolkodtató feladatok, az agytorna minden formája segíthet javítani a koncentrálóképességet és a memóriát, ami védelmet nyújthat az idős embereknél egyre nagyobb gondot jelentő szellemi hanyatlás ellen.
