Az elmúlt bő egy évben a pandémia megfékezését szolgáló karantén és egyéb járványügyi korlátozások révén a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, mennyire rossz hatással lehet ránk az elszigetelődés mind fizikailag, mind mentálisan. Nem véletlen, hogy több kutatás is alátámasztotta már, hogy a magány akár olyan ártalmas is lehet az egészségünkre, mint az elhízás vagy napi 15 szál elszívott cigaretta. A tartós egyedüllét krónikus stresszállapotot jelent a szervezetnek, hosszú távon leépíti az immunrendszert, valamint növeli olyan betegségek kialakulásának rizikóját, mint a magas vérnyomás, a szívproblémák, a depresszió, a demencia és az Alzheimer-kór. Mi több, azt is megfigyelték, hogy akik egyedül vannak, azok kevésbé élnek aktívan és kevesebbet mozognak, emiatt gyorsabban romlik az egészségük, mint aktív közösségi életet élő társaik.
Az egyedüllét ez esetben nem a ténylegesen egymagunkban töltött időt jelenti, sokkal inkább a társas kapcsolatok és a szociális élet hiányát, amely főként az idősebb korosztályt érinti. 2018-as adatok szerint a Magyarországon élő 65 év feletti idősek 36,2 százaléka él egyedül, ami magasabb arány, mint az uniós átlag (31,3 százalék), az Eurostat tavalyi adatai szerint ráadásul közöttük is több az egyedül élő nyugdíjas nő (44 százalék), mint a férfi (21 százalék). Számukra különösen fontos lenne a társas kapcsolatok és a közösségi élet fenntartása, hogy minél tovább elkerülhessék a magánnyal járó egészségügyi kockázatokat, és megőrizhessék jó kedvüket, pozitív életszemléletüket, kielégítő szellemi és mentális állapotukat. Az ember ugyanis alaptermészeténél fogva társas lény, így még az introvertáltabb személyiségűek is igénylik az emberi kapcsolatokat.
Fizikailag is jót tesz a kapcsolódás
A családdal, barátokkal, ismerősökkel töltött idő nemcsak a hangulatunkat dobja fel, de érezhetően jó hatással van a kognitív képességekre, a memóriára, a mentális egészségre, sőt még a fizikai állóképességünkre is! Azáltal, hogy rendszeresen kimozdulunk otthonról abból a célból, hogy találkozzunk másokkal, máris több mozgást csempésztünk a napunkba, mintha csak a fotelben ülve kapcsolgattuk volna a televíziót. Még jobb, ha kifejezetten olyan programot szervezünk magunknak, amely megmozgat, legyen az egy séta, nordic walking, úszás vagy szenior torna. A másokkal együtt töltött idő hatásos stresszlevezető, egy-egy tartalmas beszélgetéssel kiadhatjuk magunkból a felgyülemlett feszültséget, így csökken a szorongás és a depresszió kockázata, miközben a beszélgetés, az ellentétes vélemények ütköztetése szellemileg is frissen tart. Egy 2014-es felmérés is igazolta, hogy azoknál az időseknél, akik gyakran jártak közösségbe, 70 százalékkal alacsonyabb volt a mentális hanyatlás kockázata, mint az elszigetelten élőknél. A régi emlékek felidézése, a közös nosztalgiázás ugyancsak remek gyakorlat, ami karban tartja az emlékezőképességet, és boldogsággal, elégedettséggel töltheti el a mesélőt.
Így maradhatunk aktívak fizikailag 70 felett is
Mutatjuk, milyen mozgásformákat érdemes kipróbálni, heti hány edzés az ideális, mit csinálhatunk szabad téren és otthon, valamint azt is, mely tevékenységek azok, melybe családunkat, barátainkat is bevonhatjuk, tovább fokozva a fizikai aktivitás jótékony hatását.
Ezek a mozgásformák időskorban is bátran végezhetők
Fontos, hogy időskorban se mondjunk le a rendszeres testmozgásról, mert ezzel tehetünk a legtöbbet fizikai és mentális egészségünk hosszú távú megőrzéséért. Sokan azonban tanácstalanok: nem tudják, milyen mozgásformát válasszanak, vagy mit enged meg aktuális fizikai állapotuk. Összefoglaltuk az időskorban is biztonsággal végezhetőket.
Újra együtt a család
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az idősek számára az első számú megtartó erő a család, ők adnak célt és értelmet a mindennapoknak, nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy életük utolsó harmadában is hasznosnak érezhessék magukat a szépkorúak. Most, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma is lecsengőben van, és az oltási program előrehaladtával egyre többeknél alakul ki a megfelelő védettség, újra eljöhet a személyes találkozók ideje. A biztonsági ajánlásokat szem előtt tartva igyekezzünk rendszeresen meglátogatni idős szeretteinket, sétáljunk velük, kísérjük el őket a piacra, boltba, így egy kis aktivitást is csempészhetünk a mindennapjaikba. Ha a távolság nem teszi lehetővé a személyes találkozást, akkor keressünk más módot arra, hogy tartsuk a kapcsolatot: szerezzünk be a nagyinak, nagypapának egy számítógépet vagy okostelefont, amellyel videóhívást is bonyolíthatunk, hogy az ország másik felén, netán külföldön élő gyerekekkel, unokákkal is láthassák egymást. A digitális eszközök használata az agyukat is megtornáztatja, ami ugyancsak segíthet elejét venni a szellemi leépülésnek, az internethasználat pedig tágítja az érdeklődési körüket, segít elkerülni a mentális beszűkülést.
Kellenek a barátok
A családdal töltött minőségi idő fontossága megkérdőjelezhetetlen, de legalább ekkora szerepet játszanak az idősek életében a baráti kapcsolatok. Egy 2019-es londoni felmérés arra az eredményre jutott, hogy azoknál a 60 évnél idősebbeknél, akik rendszeresen, pár naponta találkoztak a barátaikkal, 12 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki demencia , mint azon társaiknál, akik csak néhány havonta futottak össze egy-két barátjukkal. Sajnos az évek előrehaladtával elkerülhetetlen, hogy fájdalmas veszteségek érjék idős szeretteinket, ami még inkább fokozhatja a depresszió kockázatát . Éppen ezért emlékeztessük őket arra, hogy sosincs késő új ismeretségeket kötni.
Nem nehéz belátni, hogy otthon, a négy fal között ülve nehéz fenntartani a szociális kapcsolatainkat, bővíteni a barátok, ismerősök körét. Bátorítsuk őket arra, hogy tudatosan próbáljanak minél több olyan programot beiktatni a mindennapjainkba, amelyek során kapcsolatba kerülhetnek másokkal - legyen szó önkénteskedésről, tanfolyamokról, közösségi programokról vagy új hobbi kipróbálásáról. A közös érdeklődési kör remek kiinduló alap lehet az ismerkedéshez, így amellett, hogy életük utolsó harmadában is tartalmasan telnek majd a napjaik, új ismerősökre, barátokra, akár szerelmekre is szert tehetnek.
Azoknak, akik egyedül, a családjuktól távol élnek, és a lakóhelyük környékén sem adódik túl sok lehetőség a közös programokra, érdemes megfontolni az idősotthonba költözés lehetőségét. Ezek az intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a társas kapcsolatok ápolására, és izgalmas közösségi programokból sincs hiány, miközben a megfelelő szakápolói és orvosi felügyeletnek köszönhetően idős szeretteink egészségi állapota miatt sem kell nap mint nap aggódnunk. A döntésbe a kezdetektől érdemes bevonni az érintettet is, így elkerülhetjük, hogy úgy érezze, nincs beleszólása a történtekbe, és megoszthatja a számára fontos szempontokat, tényezőket is, amelyek figyelembe vételével megbizonyosodhatunk arról, hogy jól fogja érezni magát az új környezetben.
Legjobban: