A legveszélyesebb természetes drog a világon

Ilyen hatóanyag bizony létezik. Az is igaz, hogy a szkopolamin egy Dél-Amerikában őshonos, a növény nedveiből származik (amelynek Magyarországon is ismerjük a rokonait, a beléndek- és maszlagféléket, amelyek szintén hatnak az idegrendszerre). A növényt arrafelé „az ördög lehelete” néven ismerik. A belőle származó szkopolamin beszámolók szerint az embereket valóságos zombikká változtatja, és blokkolja az emlékek kialakulását. Így azután, ha a drog hatása elmúlt, az áldozatok nem képesek összerakni, hogy mi történt velük. Emiatt ez a hatóanyag nagyon veszélyes, és súlyos visszaélésekre ad lehetőséget.

Az USA-ban sokan attól tartanak, hogy egy nemrégiben engedélyezett szkopolamin tartalmú receptre is kapható gyógyszert (amely a fül mögé ragasztandó transzdermális tapaszból adja át a hatóanyagát) széles körben lehet akár agymosásra is használni, s akaratuk ellenére dolgoztatni embereket, kvázi rabszolgaként.

Amikor a szkopolamin vegyület belép a véráramba, azonnal hatást gyakorol az agyra, amely egyfajta hipnotikus állapotba kerül, és az áldozat hisz annak, amit hall, s engedelmeskedik a parancsoknak. Ha pedig a szkopolamint összekeverik más idegrendszerre ható anyagokkal, azzal olyan fegyvert állíthatnak elő, amelyet Dél-Amerikában állítólag bűncselekmények tízezreinél alkalmaznak.

Liverpooli kutatók azt vizsgálták, hogy milyen hatással van az ecstasy az agy különböző területeire. Összesen hét olyan különböző tanulmány adatait elemezték, amelyekben molekuláris képalkotással vizsgálták meg az anyagot rendszeresen használó emberek agyában megjelenő neuropszichológiai hatásokat. Részletek! A The Guardian szerint a szer bénító hatását már párizsi utcai rablásnál is használták. De arról is terjengnek hírek, hogy egy hostelben az anyaggal átitatott névjegyeket adtak az áldozatoknak, akiket a bőrükön át azonnal felszívódó drog elkábított, s így könnyen kifoszthatták őket. Nehéz megmondani, hogy a világ legveszélyesebb kábítószerének kikiáltott „ördög lehelete” körüli történeket közül mi tartozik a városi legendák és mi a valóság világába.

AZ USA tengeren túli biztonsági tanácsadó testülete (OSAC) mindenesetre figyelmeztetést adott ki, hogy az utazóknak például az ecuadori Quitóban tartani kell a szkopolaminos-támadásoktól. A testület szerint „nem hivatalos” becslések alapján évente mintegy 50 ezer szkopolaminos incidens fordulhat elő.

Val Curran professzor, a londoni UCL egyetem klinikai farmakológiai részlegének vezetője szerint túl sok az olyan rémtörténet, amely mögött nem állnak toxikológiai bizonyítékok. „A szkopolaminnal kapcsolatos ötletek egy kicsit erőltetettek, mert az egyes esetekben a hatóanyag bármi lehetett” – mondta.

Az Európai Kábítószer és Kábítószer-függőség Ellenőrző Központ (EMCDDA) eddig még sohasem tett említés róla, hogy (szemben a terjedő pletykákkal) a szkopolamintartalmú port belefújták volna valaki arcába, hogy hatalmukba kerítsék. A hatóanyag terjedését az akadályozza leginkább, hogy ez nem egy olyan pszichoaktív szer, amely kellemes érzéseket váltana ki az emberekben, így nincs is piaca, nem lehet megvenni az utcán.

A szkopolamin amnéziás hatását azonban nem csak rosszra lehet használni, hiszen az Alzheimer-kutatásban is szerepet kap. Többnyire azonban nagyon alacsony dózisban mozgásszervi betegségek kezelésébe vonják be transzdermális tapaszokat alkalmazva.

A hatóanyaggal kapcsolatos mítoszok a vele elkövetett bűncselekményekről, a rabszolgává tett dolgozó ezreiről, a titkosszolgálati kihallgatásokról sőt boszorkányságról minden valószínűség szerint fenn fognak maradni. Erre a mákonyra ugyanis lehet, hogy nagyobb az igény, mint a szkopolaminra.

Forrás: The Guardian