"Úgy találtuk, nem létezik veleszületett hajlam arra vonatkozóan, hogy egy adott személynek egyik vagy másik nemből szülessenek elsősorban utódai" - árulta el dr. Brendan Zietsch, az egyetem pszichológiai tanszékének kutatója, a megjelent tanulmány egyik szerzője. "Az esélyek nagyjából 51-49 százalékos arányban oszlanak meg a fiú utódok javára, de az anya és az apa génjei nem játszanak ebben szerepet" - tette hozzá.
A nemzetközi kutatócsoport svéd népességi adatok elemzésével jutott erre a következtetésre. Az analízis lényegében minden 1932 után született svéd állampolgárra kiterjedt, akiknek legalább egy gyermeke született. A kutatók így több mint 3,5 millió személy, illetve az ő 4,7 millió gyermekük adataival dolgozhattak.
Egymáshoz kapcsolva vizsgálták a családtagokat, ellenőrizve, hogy vajon egy adott személy gyermekeinek neme hasonlóságot mutat-e a testvérei gyermekeiével. Magyarán az volt a kérdés, hogy vajon az unokatestvérek nemi megoszlása saját családjukon belül azonos mintázat szerint alakul-e. Végül kiderült, hogy a válasz: nem.
Dr. Zietsch szerint mindez arra utal, hogy azon korábbi tudományos teóriák, amelyek igyekeztek magyarázattal szolgálni arra, milyen tényezők befolyásolják, hogy valakinek fiai vagy lányai születnek-e, immár bizonyítottan tévesek. "Akadtak olyan feltevések, hogy a gazdag és magas szülőknek nagyobb valószínűséggel születik fiú gyermekük, míg a szép szülőknek alighanem lányuk lesz. Aztán voltak, akik szerint a szülők fogamzáskori hormonszintjei játszanak fontos szerepet. Eredményeink azonban kizárják mindezen lehetőségeket, egyszersmind arra utalnak, hogy újra kell gondolnunk az utódok nemi megoszlásáról szóló elméleteket annak érdekében, hogy jobban megérthessük, miért lehetnek olyan eltérőek a nemi arányok - például egyes országok között is."
A tanulmány a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban jelent meg február 19-én.
Forrás: uq.edu.au
