Mi volt az első szavam? Mikor kezdtem járni? A szokásos kisgyermekkori emlékeken felül kétségkívül egy igazán extravagáns történetet is megoszthatnak majd szülei Molly Everette Gibsonnal , ha a kislány felnőve élete kezdetéről érdeklődik majd. Embrióját ugyanis 1992 októberében fagyasztották le, majd 2012-ben került a knoxville-i Nemzeti Embrióadományozó Központba (NEDC). Végül aztán idén februárban beültették a 29 éves Tina Gibson méhébe, az így létrejött terhességből pedig megszületett Molly.
Mint azt megírtuk , a Gibson család először 2017 novemberében került be a hírekbe, amikor Molly biológiai testvérének, Emma Wren Gibsonnak adott életet Tina, miután cisztás fibrózissal és emiatt meddőséggel küzdő férjével, Benjaminnal nem lehetett közös gyermekük. Emma embriója 24 évig várta, hogy gondoskodó szülőkre találjon, amivel világrekordot döntött akkor, és éppen ezt a rekordot adta át a múltnak az idei évben Molly. Érdekes belegondolni, hogy a lányok édesanyja mindössze egyéves volt, amikor az embriókat lefagyasztották.
Szinte a végtelenségig megőrizhetők az embriók
De vajon nem veszélyes-e, ha ennyi ideig tárolnak egy embriót, mielőtt beültetnék? Egyáltalán meddig lehet biológiai szempontból lefagyasztva tárolni egy embriót? Nos, dr. Barry Behr, a Stanford Egyetem szülész-nőgyógyász professzora a LiveScience-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, lényegében a végtelenségig. Az úgynevezett krioprezerváció folyamata során az embriókat mínusz 196 Celsius-fokra hűtik le, illetve ezen a hőmérsékleten tartják folyékony nitrogénben. Ilyen alacsony hőmérséklet mellett teljesen leáll a sejtek biológiai aktivitása, amit dr. Behr szerint úgy érdemes elképzelni, mint amikor a szünetgombbal megállítunk a tévén egy filmet. Amint ismét megnyomjuk a lejátszást, minden ugyanonnan folytatódik.
Hasonlóképpen, még ha évtizedekig is szünetel az aktivitása, kiolvasztva és beültetve az embrió ismét természetes növekedésnek indul. A szakértő szerint biológiai szempontból nincs felső határa annak, hogy meddig lehet fagyasztva megőrizni egy embrió életképességét, akadnak ugyanakkor külső tényezők, amelyeket érdemes számításba venni. Ilyen például a Napból érkező ionizáló sugárzás, amely apró mutációkat és sérüléseket okozhat az embrió sejtjeinek DNS-ében, és amely az ólom kivételével minden anyagon áthatol. Ez alól még azok a hatalmas, rozsdamentes acélból vagy alumíniumból készült termoszok sem jelentenek kivételt, amelyekben a fagyasztott embriókat tárolják. Mindazonáltal feltételezhető, hogy évszázadokba, avagy több emberöltőbe telik, mire a sugárzás érdemben képes rontani az embriók életképességét.
A fagyasztás nem jelent egészségügyi veszélyt
Dr. Mary Ellen Pavone, a chicagói székhelyű Northwestern Medicine szülész-nőgyógyásza szintén egyetért abban, hogy a modern fagyasztási módszerekkel az embriók életképessége szinte a végtelenségig megőrizhető. A terület hatalmas fejlődésen ment át ugyanis azóta, hogy az 1980-as években először elkezdtek embriókat lefagyasztani. Maga a fagyasztás folyamata is akkor még sokkal lassabban zajlott, mint a ma használatos vitrifikáció technológiája mellett. Ezen felül kezdetben egészen korai fejlődési szakaszban tárolták el az embriókat, amelyek még csupán néhány sejtből álltak. Napjainkban valamelyest fejlettebb állapotú, több ezer sejtből álló, ezáltal erősebb, ellenállóbb embriókat fagyasztanak le.
A meglévő tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy nem jelent különbséget egészségügyi szempontból, hogy a beültetés előtt lefagyasztották-e, és ha igen, akkor mennyi időre az adott embriót. Akadnak ugyan ennek ellentmondó esetriportok a szakirodalomban, ám dr. Pavone szerint ezek az eltérések is inkább az érintettek nők méhnyálkahártyájának különbözőségeiből adódnak, mintsem a beültetett embriókból. Hasonlóképpen, a terhességet nem eredményező beültetések esetében is jellemzően az embriók eleve meglévő abnormalitásai gátolják meg a várandósság létrejöttét, nem pedig fagyasztás okozta sérülések.
A szakember hozzátette ugyanakkor, hogy bár elméletben évszázadokig is lehetne embriókat tárolni, a gyakorlatban viszont ennek minimális a valószínűsége, mert a szülők előbb-utóbb jellemzően visszamennek értük. Ha pedig mégsem tartanak rájuk igényt, úgy választhatják akár azt, hogy felajánlják mások számára, akár azt, hogy megsemmisíttetik azokat. A tárolásért ugyanis éves díjat kell fizetni, így értelemszerűen nem érdemes túl sokáig halogatni a döntést.
