Közeleg a nyár, a gyermekek is egyre több időt tölthetnek a szabadban, és bár a kinti mozgás nagyon jót tesz az egészségüknek, a felhőtlen játék könnyen sérülésekkel végződhet. Kisebb-nagyobb sebeket persze nem csak a gyerekek - és nem csak jó időben - szerezhetnek, a megfelelő sebkezelés azonban mindenkinél és mindenkor ugyanolyan fontos. Sokan úgy tartják, hogy a sebet nem tanácsos lefedni, mert a szabad levegőn gyorsabban gyógyul. Ezzel azonban éppen hogy elnyújtják a gyógyulási időt, illetve kockáztatják a hegesedést és a fertőzéseket is.
Miért kell lefedni a sebet?
Immunrendszerünk legkülső védvonala maga a bőrünk, amely távol tartja szervezetünktől a kórokozókat és a káros elemeket. Ha ezen a védvonalon valamilyen rés keletkezik, akkor utat nyitunk a külvilágban lévő vírusoknak és baktériumoknak, amelyek komoly betegségeket is okozhatnak. Ezt a rést hivatottak befedni a patikákban régóta kapható sebtapaszok és gézek.
A tapaszok egyik feladata, hogy védjék a kórokozóktól a sebet, de ugyanilyen fontos, hogy a fizikai hatásoktól is óvjon. A fedetlen varr ugyanis egy rossz mozdulat hatására is könnyen felszakadhat, illetve sokszor akaratlanul is hozzányúlhatunk, mert csíp vagy viszket (ami a gyógyulás egyik velejárója). Az újból megnyílt seb pedig elfertőződhet. Ilyenkor a sérült bőrfelület megduzzad, bepirosodik, és váladékozni is kezdhet. Komolyabb fertőzés esetén a nyirokcsomók is begyulladhatnak, illetve be is lázasodhatunk.
A szabad levegőn tartott seb ráadásul gyorsan kiszáradhat, a felszínén lévő sejtek pedig elhalnak. Ez pedig erős varasodást okoz, a seb lassabban gyógyul, és jól látható heget hagy a bőrön.
A sebkezelés első lépése az érintett felület fertőtlenítése, amely kétféle módon történhet. A sebfertőtlenítés a sebbe került kórokozókat pusztítja el (vagy megszünteti a fertőzőképességüket), az általános fertőtlenítés pedig a környezetben megbúvó kórokozók ellen irányul. Ezután gézzel vagy sebtapasszal is lefedhetjük a sérült bőrfelületet, száraz vattát viszont semmiképpen se használjunk, ez ugyanis beleragadhat a sebbe. A sérülés típusa szerint többféle kötszer és kötésrögzítő film is elérhető már, melyek a bőrlégzést sem gátolják és a gyógyulást is segítik. Kisebb sérülésekre a különböző nagyságú és formájú sebtapaszokat javasolt használni, míg komolyabbak esetén gézlap, géztekercs és mullpólya lehet a segítségünkre.
A seb környékén a bőr néhány nap múlva viszketni kezd, ami bár bosszantó lehet, a gyógyulás természetes és egészséges folyamatára utal. Ilyenkor ugyanis a szervezetünk egészségéért felelős fehérvérsejtek megtámadják a fertőzést okozó baktériumokat és "kitisztítják" a sebet. A tapasz ez idő alatt is védi a sebet a külső hatásoktól és segíti a gyógyulás folyamatát.
