"Apa is kicserélheti a gyerek pelenkáját"

Bizonyos tekintetben mindkét szülőt gúzsba köti a nézet, miszerint a gyereknevelés alapvetően az édesanya feladata. Lássuk tehát, milyen lehetőségei vannak ma egy magyar párnak, ha az édesapa szeretne otthon maradni "gyesen" a közös csemetével!

"Amikor 2014 októberében megszületett Borisz, a második gyermekünk, konszenzusos alapon úgy döntöttünk a párommal, hogy megfelezzük azt az időt, amelyet a gyerkőccel töltünk itthon. Egy évvel később, 2015 októberében tehát átvettem tőle a stafétát, majd a testvéréhez hasonlóan Boriszt is kétéves korában írattuk bölcsődébe. Az az igazság, hogy ez a nagyjából egy év minden szempontból abszolút pozitívan sült el" - árulta el László. A kétgyermekes családapa saját bevallása szerint maga is sokat profitált az említett időszakból, hiszen a mindennapos együttlétnek köszönhetően szorosabb lett a kapcsolata a fiával, ráadásul a munkahelyi stresszhelyzetektől megszabadulva pszichésen is volt alkalma feltöltődni.

"Hozzá kell tennem, hogy Borisz nagyon jó gyerek volt picinek is. Nem volt beteges típus, viszonylag sokat aludt, valamint nem csüngött állandóan az emberen, szebben mondva, nem igényelte, hogy folyton csak vele foglalkozzak. Időnként le lehetett tenni, ilyenkor pedig nagyon jól eljátszott magában is, miközben én tudtam intézni például a házimunkát vagy bármilyen egyéb fontos teendőt. Végül a bölcsis beszoktatás sem volt problémás, tehát összességében mondhatni, hogy már-már egyfajta rekreációs jelleget öltött számomra a vele töltött időszak" - fogalmazott személyes benyomásairól az édesapa.

Szívesen otthon maradnának az apák, mégsem teszik

Tavaly tavasszal közel ezer válaszadó bevonásával készített online felmérést az Apu-kalipszis Blog, az édesapák szemszögéből vizsgálva a karrier- és a családi feladatok összeegyeztethetőségét, illetve azt, hogy maguk az érintettek miként értelmezik az apai szerepkört. "Úgy gondolom, hogy az apák is tudnának nagyobb szerepet vállalni a családi életben, sőt szeretnének is így cselekedni, de lényegében mind a társadalmi, mind a gazdasági oldalról érkező elvárások ellehetetlenítik, hogy ezt a valóságban is megtegyék. Kíváncsi voltam, hogy ezzel a véleményemmel hány édesapa tud azonosulni, illetve hogy ez a szubjektív álláspont mennyiben hasonlítható össze a valósággal. Ezért készítettem el a kérdőívet" - mondta el a blogot vezető Ficza János, aki kislánya 2016-os születése óta maga is gyakorló édesapa. Kitért rá, hogy a felmérés adataiból kirajzolódó kép igen vegyesnek tekinthető.

"Az apák is tudnának nagyobb szerepet vállalni a családi életben, sőt, szeretnének is"
"Az apák is tudnának nagyobb szerepet vállalni a családi életben, sőt szeretnének is"

Arra a kérdésre például, hogy mi az apa legfontosabb szerepe a családban, első két helyen az apai szeretet és odaadás biztosítása, illetve a példamutatás jött ki, harmadikként azonban máris bekerült a képbe a családfenntartás, a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása. Mindez annak a tükrében beszédes igazán, hogy a válaszadók nagyjából harmada úgy nyilatkozott, hogy kevesebb időt tölt a családjával, mint szeretne, valamint hasonló arányuk számolt be az emiatt érzett frusztráltságról is. "Egyértelműen megmutatkozott, hogy ha a munkahelyi teendők és elvárások úgymond nem teszik lehetővé, hogy annyi időt töltsenek a családjukkal, mint amennyire vágynának, akkor az kifejezetten rossz hatással van az apákra. Világos, hogy az emiatt kialakuló feszültség, nyomás és stressz valójában senkinek sem jó" - mutatott rá Ficza János.

A kutatásból az is kiderült, hogy az apukák 44 százaléka fontolóra venné, hogy otthon maradjon gyermeket nevelni, átadva a családfenntartás feladatát a munkaerőpiacra visszalépő édesanyának, 32 százalékuk pedig határozottan állította, hogy szívesen kipróbálná ezt a felállást, ha tehetné. Dacára azonban a magas érdeklődésnek, a valóságban jóval alacsonyabbra becsülhető a gyermeknevelést választó férfiak aránya. Az SOS Gyermekfalvak alapítvány közelmúltbeli, ugyancsak ezer résztvevő bevonásával elvégzett online felmérése szerint a válaszadó apák 14 százaléka volt korábban valamilyen gyermekgondozási támogatáson (TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en) otthon a gyermekével. Márpedig a 14 százalék jelentősen elmarad attól a 76 százaléktól, amely minimum elgondolkodna egy ilyen lehetőségen.

Az Apu-kalipszis kérdőívét kitöltők 40 százaléka pénzügyi okokkal magyarázta, hogy miért nem vállalja mégsem a gyermeknevelést a munka helyett. Emellett érzékelhetően közrejátszanak ebben a társadalmi elvárások is, mivel a megkérdezettek 18 százalékánál fel sem merült opcióként ez a megoldás a párkapcsolaton belül, 11 százalékuk pedig egyértelműen úgy tartotta, hogy a kisgyerekek gondozása nem a férfiak dolga. Magyarul mondva, az apák közel harmada számára szinte elképzelhetetlen, hogy otthon maradjon a gyermekével.

A megkérdezett apák 14 százaléka volt korábban valamilyen gyermekgondozási támogatáson (TGYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en) otthon a gyermekével.

Tényleg csak az apa vihet haza pénzt?

E ponton érdemes röviden kitérni a vonatkozó hazai támogatási rendszerre. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, ha egy családban gyermek születik, alapvetően hároméves koráig jogosultak a szülők különböző ellátásokat igénybe venni utána. Az első 168 napban a csecsemőgondozási díj (CSED) hivatott pótolni a karrierjét szüneteltető kismama kieső bevételeit, amelyet ezután a gyermekgondozási díj (GYED) vált fel a csemete második születésnapjáig. A sort végül a harmadik évben a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) zárja. Természetesen ez csupán az alapmodell, amelyet számos tényező befolyásolhat, illetve módosíthat.

Ami a főbb korlátozásokat illeti, a CSED-et és a GYED-et csak az a szülő kaphatja meg, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezett. Emellett a CSED kifejezetten az édesanyákra lett szabva, az édesapák pedig csak speciális - és nem túl kedvező - élethelyzetekben vehetik igénybe, így például az édesanya elhalálozása esetén. Azoknál, akik sem CSED-re, sem GYED-re nem jogosultak, a GYES jöhet szóba alternatívaként, csakhogy ennek összege sokkal alacsonyabb, mint az előző kettő, egyaránt az adott szülő korábbi fizetése alapján meghatározott ellátásé - jelenleg alig több mint nettó 25 ezer forint.

CSED mellett nem lehet munkát vállalni, amivel a támogatási rendszer összességében egyértelműen azt az üzenetet küldi, hogy az első 168 napban az édesanya lehetőség szerint maradjon a csecsemő mellett. Az ezt követő GYED viszont már jóval megengedőbb. Egyrészt ebben a díjazásban bármelyik szülő ugyanúgy részesülhet, ráadásul - a GYED extra bevezetése óta - immár a rendszeres munkahelyi jövedelem sem kizáró ok ez esetben, tehát a gyermek körülbelül féléves korától bővül a szülők pénzügyi értelemben vett mozgástere. Fontos ugyanakkor, hogy a GYED összegét az igénylő szülő addigi fizetése határozza meg, illetve van maximuma, ami a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Érdemes tehát minden eshetőséget figyelembe véve kiszámolni, hogy mikor jár a legjobban a család.

Egy év alatt, 2016-ról 2017-re megduplázódott a GYED-et igénylő apukák száma Magyarországon. Részletek itt.

"Tapasztalataim szerint nem nagyon, illetve nagyon ritkán szokott csak előfordulni, hogy ténylegesen azért marad otthon egy apuka, mert mindenképpen ő szeretne a babával lenni" - szögezte le Bagoly Anita TB-tanácsadó. "A gyakorlatban inkább az a jellemző, hogy az édesapa többet keres, annyit, amennyivel adott esetben akár elérhető a GYED maximuma. Emiatt tehát ő igényli meg a gyermekgondozási díjat, az ő fizetéséből számítják ki annak összegét, így végeredményben magasabb bevételre tesz szert a család ebből a forrásból. Ugyanakkor eközben az apuka dolgozik tovább, megkapja a fizetését is a GYED mellett, az édesanya pedig otthon marad a gyermekkel. Érdemes megemlíteni, hogy itt jön a dolog hátulütője, amivel csupán kevesen foglalkoznak. Ilyen esetekben ugyanis szünetel az anyuka biztosítása, hiszen fizetés nélküli szabadságon van a munkahelyéről. Egyfelől tehát valóban magasabb bevételhez jut a család, a biztosítás szüneteltetése viszont visszaüthet egy következő gyermek érkezésekor, pontosabban az utána igényelhető ellátások terén" - emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a gyermekvállalást minden esetben anyagilag is alaposan át kell gondolni, figyelembe véve minden lehetséges megoldást.

Előfordulhat persze, hogy a szülők közül az édesanya rendelkezik akár jelentősen magasabb keresettel, így a felvázolt felállás fordított formációban is működhet. "Eltérő a fizetésünk, a párom ilyen szempontból lényegesen jobban keres nálam. Jutalékos rendszerben dolgozom, tehát hol ilyen, hol olyan a bérem. A hektikus fizetésem miatt pedig biztonságosabb is volt, hogy inkább én maradtam itthon Borisszal. Kaptam fixen a GYED-et, a párom pedig visszamehetett dolgozni, és megkapta a normál keresetét" - árulta el László, elismerve, hogy döntésükben az anyagiak is szerepet játszottak, még ha kevesebbet is nyomtak a latban.

Mindemellett Lászlóék példája itthon nem feltétlenül tekinthető általánosnak. Az Országgyűlés Hivatala által 2017 márciusában kiadott, Nők a munkaerőpiacon című jegyzet szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők bruttó átlagkeresete 15,1 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2016-os jelentése szerint hazánk a béregyenlőség (azonos munkáért azonos bért) vonatkozásában 144 ország közül a 130. helyet foglalja el. A londoni székhelyű PwC tanácsadócég 2017-es felmérésére alapozott becslése szerint pedig Magyarországon leghamarabb a jövő évszázad elejére tűnhet el a nemek közötti bérszakadék az aktuális trendek alapján.

Összességében tehát, leszámítva az első 168 napot, maga a támogatási rendszer elméletben nem szab gátat az apák nagyobb volumenű szerepvállalásának a gyermeknevelésben. Ezzel együtt a gyakorlat azt mutatja, hogy pénzügyi szempontból hosszú távon általában jobban járnak a családok, ha az anya marad otthon a gyermekkel.

A svéd modell

A svéd kormányzat először 1974-ben tette lehetővé az apák számára, hogy a bevételkiesés kompenzálása mellett maradhassanak otthon gyermekükkel. Az intézkedés bevezetése óta számos változáson esett át a rendszer, amivel együtt évről évre egyre több férfi élt és él a kínálkozó lehetőséggel. A lassú, de annál biztosabb növekedést jelzi, hogy míg az 1990-es évek közepén csupán az apák mintegy 10 százaléka maradt otthon, hogy szülői teendőire koncentrálhasson, addig 2017-ben ez az arány már közel a háromszorosára, egészen pontosan 27,9 százalékra növekedett az északi országban. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a svéd támogatási modell nem az anyák kiváltásáról szól az otthoni szerepből, hanem annak lehetőségét teremti meg, hogy mindkét szülő kivehesse a részét gyermeknevelési feladatokból. Ennek során összesen 480 támogatott napot oszthatnak el egymás között a felek azzal a megkötéssel, hogy 150 napnál nem adhatnak át többet egymásnak. Amennyiben az apa nem használja ki a lehetőséget, hogy otthon maradjon munka helyett, úgy a család egyszerűen elesik 90 támogatott naptól. A svéd modell tehát nem csupán lehetővé teszi, de kifejezetten ösztönzi is az édesapákat, hogy gyermekükkel legyenek.

Forrás: businessinsider.com; thelocal.se; forsakringskassan.se

Kire van szüksége a gyermeknek?

A témát természetesen fontos a gyermekek érdekeinek tekintetében is megvizsgálni, hova tovább, végeredményben talán éppen ez az elsődleges aspektus mind közül. Vajon jelent-e különbséget, hogy az édesanya vagy az édesapa marad otthon a kicsivel az élet e korai szakaszában? Kihatással van-e a baba lelki fejlődésére a gondoskodó szülő neme? Bodnár Csilla pszichoterapeuta, gyermek-szakpszichológus szerint egyéves korig nagyon fontos az anya állandó jelenléte, azt követően viszont az apa is ugyanolyan jól el tudja látni a kicsi körüli teendőket, legfeljebb másképpen, más módszerekkel fogja ezt tenni, mint egy nő.

"Ha nagyon szigorúan vesszük a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy általában hároméves kortól, pontosabban az éntudat kialakulásától van igazán nagy szerepe az apának. Ezt megelőzően inkább csak gondozási feladatokról beszélhetünk, mint a szoptatás, etetés, tisztába tétel, mosdatás, öltöztetés, stb. Nyilván az apa is nyugodtan kicserélheti a gyermeke pelenkáját, viszont ezeket a gondozási feladatokat általában a nők érzik közelebbinek magukhoz, nem pedig a férfiak, amiben hormonális, ösztönös tényezők és a szocializálódás során elsajátított minták egyaránt szerepet játszanak. Kevésbé szigorúan véve, a terhesség során, majd később a szoptatás időszakában a gyermeknek az anyával van egy szoros és folyamatos kapcsolata, aminek nemcsak fiziológiás, hanem érzelmi vonatkozásai is vannak az érzelmi biztonság kialakítása okán. Onnantól viszont, amikor nagyjából egyéves kor körül a gyerek elkezd járni, illetve elindul a leválás folyamata, már az apa is el tud látni minden teendőt, amit kell" - mondta el a szakember. "Egyáltalán nem szerencsés dolog azonban, és mostanában egyre több példát látok rá, hogy amennyiben az apuka marad otthon vagy a gyermek közösségbe kerül, az anya szinte teljesen kikerül a képből. Például egy multinál dolgozó anya jó esetben reggel látja a gyermekét, majd legközelebb este találkoznak, amikor hazaér a munkából. Ez azért egy pici gyereknek még sok" - tette hozzá.


Mi a helyzet ugyanakkor a dolgozó apa részleges hiányával? Ahogy ugye azt az Apu-kalipszis felmérése kimutatta, a családos férfiak harmadát kifejezetten frusztrálja, hogy nem tudnak elég időt tölteni a szeretteikkel. De vajon mit jelent mindez a gyermek szempontjából? Bodnár Csilla kifejtette: egy II. világháborút követő kutatás eredményeiből kiderült, hogy amennyiben a szülők kapcsolata jó, akkor az apának távollétében is ugyanúgy épülhet a kapcsolata a gyermekkel. "Bizonyos szempontból ugyanez érvényes egyébként az anyára nézve is. Összességében ezért is fontos, hogy a szülők párkapcsolata szeretetteljes, érzelmileg elfogadó legyen. Így ugyanis a másik távollétében is képesek biztosítani az érzelmi jelenlétét a gyerek felé, bent tudják tartani érzelmileg a család életében" - hangsúlyozta a gyermek-szakpszichológus. Persze, azért azt fontos leszögezni, hogy mindenképpen jobb, ha van tényleges együttlét is.

Dacára tehát a széles körben elterjedt tézisnek, valójában nem igaz, hogy a gyermeknevelés kizárólag a nők feladata lenne. Habár a gyermek egyéves koráig a szakember szerint is ajánlott az anya állandó jelenléte, illetve később is fontos, hogy ha nem is ő marad otthon, azért minőségi időt töltsön a gyermekével, onnantól azonban az édesapák is gond nélkül képesek ellátni a mindennapos otthoni teendőket, ami egyszersmind a csemetére sincs rossz hatással. Sőt, szülő és gyermeke egyaránt profitálhatnak egy ilyen élethelyzetből. "Biztos, hogy közelebb kerültünk egymáshoz Borisszal. Talán ebben közrejátszik az is, hogy ő a kisebbik gyerek, ezért az ember hajlamos jobban pátyolgatni, ajnározni. De tény, hogy az alatt az egy év alatt, amíg együtt voltunk itthon és sülve-főve mentünk mindenfelé, jobbam hozzám nőtt. Egyértelmű, hogy erősebb kötődés alakul ki így a picivel" - árulta el László.

Értékelje a cikket!

Tisztelt Mária! Olyan kérdésem lenne, hogy tervezzük a gyermekvállalást, én is dolgozom és a párom is, de nem tudjuk, hogy hogy jönnénk ki anyagilag. Mi jár egy gyerek után, illetve mi mi után - mert annyi minden van a neten fent, hogy nem lehet kiigazodni rajta -, illetve szülés után mikor folyósítják először az összeget? Köszönöm válaszát.

Kedves Kérdező! Szülés után egyszer az anyasági támogatás jár, ez egy összeg, majd 6 hónapig a gyermekágyi segély, ezt követi a Gyed, majd a Gyes. Változó néven és összeggel futnak ezek a támogatások. Van ami fix, de a többsége az Ön jövedel...

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+13, +19 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütés mellett többször lesz erősen felhős az ég, helyenként záporok kialakulására kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag