A pszichológusok előtt ismert, hogy a traumatikus élmények olyan magatartási rendellenességekhez vezethetnek, amelyek egyik generációról a másikra kerülnek át. A trauma-átörökítés mechanizmusát viszont csak a legújabb kutatások próbálták meg tisztázni.
Vannak olyan betegségek, amelyek egész családokon vonulnak végig, mégsem vezethetők vissza egyetlen génre - véli Isabelle Mansuy, a zürichi műszaki egyetem, az ETH professzora. Ilyen betegség például a bipoláris zavar, amelyet mániás depressziónak is neveznek. (Mániás szakaszban a betegek aktívak, "fel vannak dobva", a depressziósban pedig passzívak, lehangoltak.)
A szaklapban közzétett tanulmány szerint Mansuy most ezt a kórképet vizsgálta, másik munkahelyén, a Zürichi Egyetem Agykutató Intézetében. Kutatócsoportjával a molekuláris folyamatokat elemezték, amelyek szerepet játszanak a magatartási jelenségek "nem genetikus" átadásában, átörökítésében. Ezek általában az élet korai szakaszaiban bekövetkezett traumás élményekhez kötődnek.
Mansuy és kutatócsoportja a mechanizmus kulcselemét azonosította: a kis vagy rövid (small) RNS-molekulákat, más néven microRNS-eket tanulmányozták. (RNS: ribonukleinsav, ez az óriásmolekula a DNS, a dezoxiribonukleinsav kettős spiráljával szemben csak egyetlen csavarodó "szál".)
A sejtekben természetes körülmények között nagyszámú, különféle microRNS található - ezek a genetikai kód, azaz a DNS alapján jönnek létre. A microRNS-eknek szabályozó funkcióik vannak, például azt kontrollálják, hogy egy bizonyos fehérjéből hány másolat készülhet.
A kutatók azt tanulmányozták fiatal kísérleti egereken, hogy a traumatizált egyedek és a kontrollcsoport, azaz a nyugodt körülmények között felnövekvők microRNS-ei hogyan "fejeződnek ki", azaz hogyan működnek e rövid RNS-szakaszok a két csoport esetében.
Felfedezték, hogy a traumás stressz megváltoztatja többfajta microRNS mennyiségét az agyban, a vérben és a spermiumokban. Bizonyos microRNS-ekből több, másokból kevesebb termelődött. Ez pedig a sejtműködés "félreszabályozásához" vezetett a "sokkolt" egerekben. (Alapesetben a sejtműködés irányításában éppen ezek a rövid RNS-ek vesznek részt.)
A traumás élmények után az egerek másképp viselkedtek: elvesztették természetes idegenkedésüket a nyílt terektől, a fényes helyektől - depresszív magatartást figyeltek meg náluk. A szimptómákat spermiumokkal adták át utódaiknak, bár azokat a kutatók nem tették ki traumának.
A sokkolt egerek utódjaiban az anyagcserét is befolyásolta a trauma: alacsonyabb volt az inzulin- és vércukorszintjük, mint a kontrollcsoport utódjaié. Mansuy szerint ezzel először bizonyították, hogy a traumák hosszú távon is befolyásolják az anyagcserét, a változások pedig átöröklődnek. Az elváltozásokat még a harmadik generációban is kimutatták. Ennek oka a spermiumok microRNS-szintjének felborulása volt - magyarázta Mansuy a medicalxpress.com szerint.
