Közösségi média, közösségi technológia Az első, - ha már az interneten olvassa ezt a cikket- mindenféleképpen a közösségi média lesz, itt ugyanis könnyű elérni barátainkat (és ezzel egy időben könnyű leszakadni is a munkáról) óránként akár többször is. Minden egyes alkalommal, amikor ránézünk a következő frissítésre, meg kell erőltetnünk magunkat, hogy újra fel tudjuk venni a fonalat – hol is tartottunk a munkában?
Pontosan ezért javasolja mindenki – szakértők és magánemberek egyaránt –, hogy ne legyen megnyitva egyetlen közösségi oldal sem, amíg dolgozunk valamin. Ha már meg akarunk nézni valamit, akkor szünetben tegyük ezt, hogy ne akasszuk meg saját munkánkat. Nem tudjuk megoldani ezt, túlságosan függők vagyunk? Zárjuk el magunkat az internettől , vagy legalábbis a közösségi oldalaktól – ehhez már könnyen elérhető, böngészőkben telepíthető modulok is elérhetőek.
Legyenek időpontjaink, amikor megnézzük a postafiókunkat, de ne tartsuk folyamatosan nyitva! A telefonunkat is halkítsuk le, az értesítők hanghatásaira ugyanis nehéz nem figyelni. És ha már itt tartunk: csak azokat a telefonhívásokat vegyük fel, amelyek tényleg fontosak – irányítsunk át minden olyan hívást hangpostafiókra, ami várhat.
A gondolatok sem könnyítik meg a dolgunkat
Azt hisszük, a “multitasking” mesterei vagyunk, és ha egyszerre több dolgot is bevállalunk, gyorsabban leszünk meg ezekkel? Téves elképzelés! Időt veszítünk ugyanis, amikor a figyelmünket átirányítjuk az egyik feladatról a másikra, emiatt – egyszerű matematika – több időbe telik, ha szimultán csinálunk valamit. Ha megoldható, mindig csak egy dologra figyeljünk, főként, ha sok figyelmet és gondosságot igényel. Több dolgot csak akkor tegyünk egyszerre, ha nem fontos és sürgős dolgokról van szó – például telefonálhatunk és takaríthatunk egyszerre.
Rosszabb gondolataink is lehetnek azonban – ha például azon kattogunk fejben, hogy mit kell elintézni munka után, mit felejtettünk el megvenni vagy éppen mivel sértettek meg minket tegnap. Ezeket könnyű írással “megoldani”: ha feladataink vannak, írjuk le ezeket, a lista segíthet fókuszálni. Ha frusztráltak vagyunk, írjuk ki magunkból papírra vagy egy nem nyilvános blogba.
Ez azért is hatásos, mert mialatt szavakba öntjük gondolatainkat, fejben kénytelenek vagyunk újra lejátszani a történteket, emiatt könnyebb is feldolgozni és elengedni azokat. A meglévő stressz azonban nemcsak lelkünket, hanem testünket is meggyötörheti: fájó vállak, fejfájás, fokozódó szívverés – ezek mind rontanak koncentrációnkon. A szakértők egyöntetű véleménye az, hogy ezeken főként meditációs vagy relaxációs technikák enyhíthetnek.
Mindezek mellett az amerikai Mentálegészségügyi Intézet, a National Institute of Mental Health kutatása is aláhúzza: a koncentráció hiánya a depresszió leggyakoribb tünete. Ha a figyelemhiány mellett üresnek, reménytelennek vagy érdektelennek érezzük magunkat – az lehet, hogy depressziót jelez, ilyenkor látogassunk el egy doktorhoz vagy tanácsadó szakértőhöz.
Testünk is megsínyli
A fáradtság következtében nehéz koncentrálni, még akkor is, ha nincs zavaró tényező – kevés pihenés hatására ugyanis nemcsak kevesebb ideig tudunk fókuszálni, hanem rövidtávú memóriánk is romlik. Kénytelenek leszünk elfogadni: a megfelelő mennyiségű alvás nem elhanyagolható prioritás. Ráadásul, ha csak tehetjük, figyeljünk arra, hogy mely napszakban vagyunk a legéberebbek és ezekre az időszakokra próbáljuk terhelni legintenzívebb feladatainkat!
Ennél némileg könnyebb problémának ígérkezik az éhség : étel nélkül ugyanis az agy képtelen fókuszálni. Emlékezzünk ezekre: mindig reggelizzünk, amikor csak tehetjük! Próbáljuk a komplex, teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket előnyben részesíteni és snackként magas fehérjetartalmú ételeket együnk!
A problémáinkra szedett gyógyszerek sokszor csak rontanak életünkön: a depresszióra szedett gyógyszerek például kifejezetten megzavarhatják koncentrálóképességünket. Ha ezt gyanítjuk, beszéljünk a gyógyszert felíró orvossal és kérjünk egy más hatóanyagú tablettát tőle, vagy kérdezzük meg azt, hogy csökkenthető-e a dózis.
