Húsz éve ültették el az emberek fejében a hiedelmet, miszerint január harmadik hétfője az év legszomorúbb napja. A Blue Monday kikiáltása azonban csak marketingfogás, tudományos megállapításnak kevésbé mondható. Az viszont tagadhatatlan, hogy januárban sokkal lehangoltabbak vagyunk, mint az év más időszakában, ilyenkor nagyobb a valószínűsége a szezonális depresszió kialakulásának is. Mindez az egyedül élőket nehezebben érintheti, ezért az Egyedülfekvők.hu szakértő bevonásával járta körbe a témát, és megfogalmazott néhány jó tanácsot arra vonatkozóan, mit tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.
2005-ben egy brit pszichológus, Cliff Arnall képlet segítségével számolta ki, hogy január harmadik hétfője – ami idén január 20-ára esik – az év legdepressziósabb napja. Kalkulációja során több tényezőt is figyelembe vett: a hideg téli időjárást, az ünnepek óta eltelt időt, az év végi költekezés hatását, valamint az újévi fogadalmak utáni lankadó motivációt. Utólag azonban kiderült, mindez csupán egy utazási iroda reklámkampányát támogatta, amelynek célja az volt, hogy minél többen lefoglalják utazásaikat már az év elején.
Szomorú hétfő helyett szomorú január
Az Egyedülfekvők.hu megkérdezte a témáról Órás M. Andrea pszichológust, aki kifejtette, nem lehet univerzálisan meghatározni, melyik az év legszomorúbb napja. Meglátása szerint szeretünk hiedelmekbe kapaszkodni, mert azok keretet és kiszámíthatóságot adnak az életünknek, de a Blue Monday kapcsán racionalitásra int. Hogyan lehet ez a világ legdepressziósabb napja, ha sokan olyan tájakon élnek, ahol mindig hideg van, vagy épp ellenkezőleg, mindig napos az idő? – teszi fel a kérdést. Úgy véli, ez a nap elbagatellizálja az olyan mentális problémák komplexitását, mint a depresszió vagy a szezonális affektív zavar, amelyeket különböző biológiai, pszichológiai és szociális tényezők határoznak meg, nem pedig egy adott nap.
Abban azonban a szakértő egyetért, hogy a január sokak számára nehéz hónap, hiszen az ünnepek utáni időszak több komoly változást is hozhat az életünkbe. Példaként említette az ünnepi költekezést követő anyagi szűkölködést, valamint a magány érzését, hiszen ilyenkor vissza kell térni a szürke hétköznapokba, búcsút mondva a nagy családi összejöveteleknek. Jelen lehet még a motiválatlanság, amely a munkába való visszatérés nehézségeit tükrözheti. Az előző év küzdelmei is nehezíthetik a januárt. Ilyenkor megfáradva indulunk neki az újabb évnek, nincs miből merítkezni, és emiatt reménykedni sem tudunk a jóban.
Fontos a szociális támogatás
A pszichológus szerint mindenki máshogy éli meg az év első hónapját. Jelentős különbségek tapasztalhatók azok között, akik mögött van egy támogató és szerető háttér, és azok között, akiknek egyedül kell megküzdeniük a nehezebb napokkal. Kiemelte, a szociális támogatás segíti a reziliencia és a jóllét növekedését. Könnyebben vesszük a kihívásokat, ha valaki „fogja a kezünket”, vagy csak bátorít a jelenlétével. Azok, akik másokkal élnek, rendszeresen meg tudják osztani gondolataikat és érzéseiket partnerükkel, azonban az egyedül élőknél más a helyzet, ők többször élhetnek meg érzelmi izoláltságot. A szakember hozzátette, az egyedüllét a céljainkat is meghatározhatja: motivációcsökkentő tud lenni a tény, hogy nincs kiért vagy kivel megvalósítani vágyainkat.
Nem az a kérdés, hogy egyedül élünk-e vagy másokkal, hanem az, hogy egyedül érezzük-e magunkat. Az egyedül élés nem tesz mindenkit depresszióssá vagy magányossá, hiszen ezek olyan szubjektív érzések, amelyeket akár akkor is átélhetünk, amikor társaságban vagy párkapcsolatban vagyunk” – hangsúlyozta Vadas Henrietta, az Egyedülfekvők.hu oldal alapítója.
Mit tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat januárban?
Órás M. Andrea pszichológus szerint a napi szokások biztonságos keretet és kiszámíthatóságot adhatnak a nehezebb időkben. Azt tanácsolja, alakítsuk ki a rutinunkat az alvásra, az étkezésre, a munkára és az öngondoskodásra vonatkozóan, és szabjunk ezekhez idő- és megvalósítási kereteket. Aludjunk naponta legalább 6 órát, sétáljunk, olvassunk, fogyasszunk egészséges ételeket, és ne vállaljuk túl magunkat a munkában.
Tartsunk rendszeresen kapcsolatot barátainkkal, családtagjainkkal – ha tehetjük, inkább személyesen, mintsem online. Szervezzünk közös programokat, amelyek minőségi töltekezést nyújtanak. Menjünk el korcsolyázni, kirándulni, üljünk be valahova egy forró teára, és beszélgessünk egy nagyot.
Tegyük otthonossá az életterünket! Szerezzünk be takarókat, gyertyákat, illatosítót és más olyan kiegészítőt, amely az érzékszerveinkre hatva megnyugtató érzést kelt bennünk. Ha megoldható, akkor társítsunk más-más tevékenységet a lakás különböző pontjaihoz: legyen külön tere az étkezésnek, a munkának és a pihenésnek.
A szakember javasolja, hogy minden esetben tartsuk szem előtt a mentális és a fizikai jóllétünket. Ennek érdekében mozogjunk, találjunk egy új hobbit vagy gyakoroljuk a régit, és adjunk helyet a feltöltődésnek pihenés, relaxáció vagy más formában. Nem utolsó sorban pedig merjünk szakmai segítséget kérni, ha úgy érezzük, nem tudunk egyedül megküzdeni a kihívásokkal.
