Amikor a stressz depresszióhoz vezet

A stressz az emberi szervezetet érő fizikai-érzelmi megterhelésre adott élettani válasz. Ez a reakciónk a túlélést szolgálja: bármilyen erős külső hatásra - észlelt veszély, fenyegetés, de szélsőséges öröm esetén is - a stressz az, amely mozgósítja testünk energiatartalékait, és arra indít, hogy megküzdjünk a helyzettel, netán kimeneküljünk belőle.

A nyomás elmúltával pedig regenerálódunk, azaz szervezetünk ismét "alapjáraton" működik tovább. Ám ha a feszültség tartósan fennáll, és a "készenléti állapot" folyamatosan megmarad, az bizony kimeríti a szervezetet. Mindez pedig testi és lelki megbetegedésekhez, akár depresszióhoz is vezethet.

A stressz és a depresszió kapcsolata

A depresszióval küzdő emberek egy részénél a betegségük kezdete gyakran köthető egy stresszel teli életeseményhez. Egy szeretett személy vagy a munkahely elvesztése a legtöbbünk számára hatalmas traumát jelent. De előfordulhat, hogy az életünkben bekövetkező pozitív ám jelentős változás - házasságkötés, családalapítás, kihívásokkal teli új állás, költözés - ró váratlanul nagy terhet ránk.

A tapasztalatok szerint a depresszió tüneteinek megjelenése egyaránt lehet pozitív és negatív élmények eredménye. Gyakoribb azonban, hogy a depresszió az egyént érő tartós, negatív stresszhatások - mint például megoldhatatlannak tűnő anyagi gondok, problémák a párkapcsolatban , elhúzódó betegség - következményeként alakul ki. Ugyanígy depresszióhoz vezethet az is, ha a stressz is krónikussá válik: például egy munkahelyi leépítés hirtelen sokkja tartós nyomássá fokozódhat, ha hosszabb ideig nem sikerül új munkahelyet találni.

A stressz, különösen, ha a feszültség tartósan fennáll, emeli a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintjét a szervezetben, ugyanakkor csökkenti a szerotonin és más, a hangulati élet zavarával kapcsolatba hozható agyi ingerületátvivő anyagok koncentrációját. A tartós stressz éppen azokat a kémiai rendszereket zavarja meg, amelyek szabályozzák a megfelelő alvást, az étvágyat, az általános energiaszintet és a szexuális késztetést, tehát biztosítják a "normális" hangulati és érzelmi működést.

Oda-vissza hatás

A stressz és a depresszió kapcsolata összetett, nem ritkán egyfajta ördögi körként írható le. Stressz hatására könnyebben fordul az ember "öngyógyításnak" vélt, ámde egészségtelen tevékenységekhez: alkoholhoz, cigarettához , és más legális, netán illegális drogokhoz. Ugyanakkor hajlamosabb elhanyagolni egészséges szokásait. Mindezek viszont további terheket rónak a szervezetre, és fokozzák a depresszió kialakulásának esélyét.

A tartós, negatív stresszhatás akár szorongáshoz, depresszióhoz is vezethet.

A veszteség bármely típusa jelentős kockázati tényező: a veszteségre a gyász az egészséges reakció, ám ha ez idővel nem enyhül, az arra hajlamos embereknél depresszióhoz vezethet. A munkahely elvesztése az önértékelési és anyagi problémákon túl társas kapcsolataink egy részétől is megfoszthat, pedig a megértő, támogató környezet védelmet nyújthatna a depresszióval szemben. Más oldalról nézve a súlyos, vagy krónikus betegségek - köztük maga a depresszió is - a tartós stressz tényezőnek minősülnek.

Vegyük fel a harcot!

A pszichés problémák általános modellje, a sérülékenység-stressz modell szerint a betegségre való hajlam és a környezeti stressz együttes hatása váltja ki a különböző zavarokat.

A rugalmas ellenálló képesség, vagy másként a megbirkózási képesség olyan védelmi mechanizmusokat jelent, amelyek akár a hajlam és a stresszes életesemények együttes jelenléte mellett is megkímélhetnek a lelki megbetegedéstől.

Az orbáncfű depressziót enyhítő hatása az ókor óta ismeretes, a gyógynövény hatásosságát pedig a modern klinikai vizsgálatok is megerősítik. A növényben lévő hatóanyagok segítik az idegsejtek közötti ingerületátvivő anyagok egyensúlyának helyreállítását, így az orbáncfű-kivonat enyhe depresszióban a szintetikus hatóanyagú gyógyszeres kezelés kíméletes alternatívája lehet.

A minket érő stressz hatásainak csillapításával és e képességünk fejlesztésével sokat tehetünk azért, hogy természetes módon csökkentsük a bénító depresszió kialakulásának esélyét.

Testmozgás

Már napi fél óra mozgás olyan hormonális változásokat okoz, amelyek javítják a hangulatot, és enyhítik a stresszt. Nincs szükség erős fizikai terhelésre, a heti 4-5 alkalommal végzett séta, kocogás vagy úszás is kedvezően befolyásolja a lelkiállapotot.

Jóga, relaxáció, meditáció

Az ellazulást szolgáló elme- és lelkigyakorlatok képesek ellensúlyozni a stressz ártalmait, mivel nyugtatóként hatnak a szervezetre. Egyes kutatások szerint ezek a technikák pozitív hatással vannak az agy érzelemközpontjára.

Táplálkozás

A zöldségekben-gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben gazdag étrend nem csak az általános egészségre, de a hangulatra is kedvező hatással van, míg az egészségtelen, nehéz, "gyorséttermi" ételek épp ellenkezőleg. Az alkohol kerülendő: rövid távon úgy érezhetjük javítja a kedélyt, élettani szempontból azonban az alkohol a depressziót kiváltó tényezők körébe sorolható.

Alvás

Az egészséges alvási szokások fontos szerepet játszanak a mentális jóllét megőrzésében. Érdemes tartani magunkat az éjjelenkénti 8 óra pihenéshez, fix időpontra tenni a lefekvés és felkelés időpontját, és kialakítani a lehető legnyugodtabb éjszakai pihenőhelyet az otthonunkban.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ezt az italt senkinek sem ajánlja a szívsebész – Már kis mennyiségben is növeli a vérnyomást
citromos víz
Kiderült az igazság a citromos vízről – Így hat valójában a szervezetre
D-vitamin
Meglepő, melyik vitamin az emésztés rejtett támasza – Hiánya hamar panaszokat okoz
Azonnali hatállyal kivonták a forgalomból ezt a gyógyszert – a betegektől is visszakérik
pajzsmirigy-alulműködés
Korai tünetek, hogy kevés hormont termel a pajzsmirigy – Erre figyelj nőként
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +30 °C
Minimum: +15 °C

Túlnyomóan felhőtlen vagy derült, napos időben lesz részünk, de az északkeleti, keleti tájakon kevés fátyol- és gomolyfelhő lehet az égen. Csapadék nem lesz. Az északi, északkeleti szelet a Dunától keletre nagy területen kísérhetik élénk lökések, de az északkeleti megyékben egy-egy erős lökés is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet jellemzően 27 és 31 fok között alakul. Késő estére 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Csütörtökre nem várható fronthatás, fellélegezhetnek a frontérzékenyek.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A horzsolásra hintőport kell szórni. Igaz vagy hamis? – Teszteld a sebkezelési tudásod! Bár egy kisebb sebet látszólag egyszerű ellátni, de könnyű hibázni is. Töltsd ki sebkezelési kvízünket, és derítsd ki, mennyire vagy tisztában az alapvető elsősegélynyújtási szabályokkal!
kvíz
„Lehet hogy demiszexuális vagyok?” – Ezzel a 8 kérdéssel kiderítheted A vonzalom nem mindenkinél működik ugyanúgy. Egyeseknél csak azután jelenik meg, hogy valódi érzelmi kötelék alakult ki bennük – ők a demiszexuálisak. Vajon te is közéjük tartozol? Most kiderítheted.