Nem lehet valakit várólistára regisztrálni, ha a műtétet biztosan nem fogják tudni elvégezni rajta. Ellenjavallat lehet például, ha valakinek súlyos keringési zavara van, vagy nagyon gyenge a szíve. „Ilyenkor nem kockáztatjuk a műtétet, mert félő, hogy a beteg esetleg nem bírná ki. Ez is egyedi mérlegelés kérdése, azt nézzük, mi a legjobb a betegnek” – mondta el a Telexnek Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője, aki részt vett a csípő- és térdprotézisműtétek protokolljának kidolgozásában.
A túlsúly például az egész világon kockázati tényezőnek számít. A műtét utáni fertőzés esélye csípőprotézis-beültetésnél körülbelül 0,5 százalék, 40-es BMI felett viszont a fertőzés valószínűsége tízszeresére nő. A vérrög, a tüdőgyulladás esélye is nagyobb, ha valaki túlsúlyos – sorolja a portál kérdésére Szendrői Miklós. Hozzátéve: az azonban, hogy valakinek túlsúlya van, önmagában még nem jelent kizáró okot, minden esetben meg kell nézni a páciens társbetegségeit. Ezek ugyanis együttesen vezethetnek oda, hogy a műtétet nem lehet elvégezni rajta.
„Tehát a túlsúlyos betegek sem kerülnek le a várólistáról, azt javasoljuk nekik, hogy próbáljanak meg lefogyni, és bizonyos idő után visszahívjuk őket, megnézzük, milyen az általános állapotuk. Ha visszajön valaki fél év múlva, hogy nem tud lefogyni, de közben meggyógyult a lábszárfekélye, jó általános állapotban van, akkor igenis megoperáljuk, akkor is, ha a testsúlya változatlan” – mondta el példaként az ortopéd orvos. Ezt a lapnak egyébként a Belügyminisztérium is megerősítette. Mint azt válaszukban kifejtették: minden beteget egyénileg kell megvizsgálni, és szakmai szempontok alapján el lehet térni a protokolltól.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: