„Most valami más, valami nagyon új következik” – Dr. Falus András a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligenciát (MI) már évek óta számos szakterületen alkalmazzák, a köztudatba azonban csak tavaly robbant be. Sokan féltik tőle a munkájukat, sőt vannak, akik egyenesen egy öntudatra ébredő robot-társadalmat vizionálnak, ami leigázza majd az emberiséget. Lehet fenntartással kezelni, egy biztos: az orvoslásban már most forradalmi változásokat értek el vele, és gyorsuló ütemben fejlődik. Falus András immunológus mondta el nekünk, milyen fejlesztésekre került sor eddig a diagnosztika és a személyre szabott terápia területén, és mi várható még, ami a betegek életét és az egészségügy feladatait is megkönnyítheti.

Sokan ski-fibe illő tulajdonságokkal ruházzák fel a mesterséges intelligenciát, ami elveszi a munkánkat és a szabadságunkat. Kell-e félnünk tőle?

Óriási robot, ami kinyújtott fémkarokkal, géphangon beszélve közeledik felénk és mindenre tudja a választ – valóban, sokan a fantasztikus filmekből vett képek alapján így képzelik el, holott egyáltalán nem erről van szó. A mesterséges intelligencia egy nagyon bonyolult számítógépes rendszer tele algoritmusokkal és a világhálón elérhető hihetetlen méretű adatbázisokhoz való hozzáféréssel. Olyan működési sebességgel, ami eddig az ember számára elképzelhetetlen volt: másodpercenként akár ezer-milliárd műveletet is képes elvégezni. Rettegni ugyanakkor – megfelelő nyilvános kontroll és globális szabályozás esetén  nem kell tőle, még ha ez lényegi változásokat hoz is az emberiség történetében.

Falus András
Az MI forradalmi változásokat hozott és hozhat még az orvoslásban. Fotó: Fülöp Máté

Ami biztos: sokféle aggodalmon, kétségen, pesszimizmuson és szkepszisen túl az orvosi alkalmazása sikertörténet, és egyre gyorsuló fejlődést mutat. Ijesztő fejleményt nem, legfeljebb ellenőrizhető, kijavítható hibákat, tévedéseket látok ezzel kapcsolatban.

Mi kellene ahhoz, hogy az emberekben megszűnjön ez a szorongás?

Nyilván mindentől lehet félni, de sokunkban ezt a kíváncsiság felülírja. Fontos, hogy minél szélesebb társadalmi körben tegyük érthetővé, mit adhat ez nekünk, de nyilván a lehetséges veszélyeivel is tisztában kell lenni. A széles körű edukáció talán a legfontosabb, amit ugyanis nem ismerünk, attól jobban tartunk. Én a magam részéről óvatosan reménykedő vagyok. Egyébként azért sem kell félni tőle, mert a mesterséges intelligencia egyelőre csak a már meglévő adatokkal dolgozik.

Egyelőre?

Rendkívül gyorsan tanul, és már képes a rendelkezésre álló korábbi adatok közti újonnan felismert asszociációkra is. A legnagyobb előrelépés pedig az, hogy önjavító: már külső beavatkozás nélkül korrigálja magát. Az MI tulajdonképpen neurális hálómodelleket tartalmazó egységekből áll, amelyekbe például egy élőlény genetikai adatait, egy járvány terjedésének statisztikai adatait vagy a klímaváltozás paramétereit lehet betáplálni. Ezekből pedig hihetetlen sebességgel képes információkat nyújtani. Mi is hasonlóképp működünk: közel ezer-milliárd idegsejtünk van, és mindegyik több ezer másik idegsejttel áll kapcsolatban, amelyek szintén több ezerrel, ez pedig időben és intenzitásban folyamatosan és dinamikusan változik. A MI állandóan javítja magát, ez pedig hatalmas előrelépés.

Ha ugyanazt a kérdést felteszem a Chat GPT-nek, sosem ad két egyforma választ. Ilyenkor javítja magát?

Tulajdonképpen igen.

Hová vezethet ez?

Ezt ma még senki nem képes előre megmondani, de én már az eddigi eredmények alapján is forradalmi változásnak tekintem az emberiség történetében. Az MI-kutatás egyik nagy alakja, Max Tegmark fizikus erre azt szokta válaszolni: megjósolni a jövőt olyan, mintha valaki fél kézzel akarna tapsolni. Persze itt nemcsak tudományról van szó, a mesterséges intelligencia ugyanis számos jogi, etikai és szociálpszichológiai kérdést is felvet. A jövőben pedig – egyes vélemények szerint – akár az emberi agy és a szuperszámítógép összekapcsolódását is lehetővé teheti. Fantasztikus eredmények és még fantasztikusabb elképzelések, víziók láttak már napvilágot ezzel kapcsolatban.

Falus András
A jövőt senki nem tudja megjósolni. Fotó: Fülöp Máté

Falus András Széchenyi- és Neumann János-díjas immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a citokinkutatás molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. Jelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének igazolása egyes daganatok növekedési faktoraként, valamint a hisztaminreceptorok ellentétes funkcionális jelentőségének kimutatása tumorburjánzásban. Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, de számos immunológiai tankönyvet is írt, szerkesztett.

Milyen lehetőségeket kínál már most az orvostudományban mindez?

Az új technológia legnagyobb nyertese jelenleg még egyértelműen a diagnosztika, de szerintem hamarosan elképesztő jelentősége lesz a prevencióban, a személyre szabott, célzott terápiában, a gyógyszerfejlesztésben, a vakcinagyártásban, a rehabilitációban és a távgyógyászatban, robotsebészetben is. Például egy tumor szövettani metszetét eddig egy patológus értékelte ki az addigi tapasztalatai alapján. Ma ez úgy történik, hogy a hasonló eseteket összegyűjtik egy adatbankba, és azokat különböző kategóriák – a beteg neme, életkora vagy a betegség stádiuma – alapján szétválasztják, a program pedig pillanatok alatt pixelekre bontja a képet, és több millió adat egyeztetése alapján kategorizálja, elemzi azt. Ezt ma már világszerte alkalmazzák, sőt Magyarországon is többféle daganat esetében így végzik a diagnosztikát.

A betegek hétköznapi életén hogyan könnyíthet az MI?

Gyártanak például olyan kontaktlencsét, amely a szemgolyón a könnyből cukortartalmat mér, és ez alapján kaphat majd egy mesterséges hasnyálmirigy utasítást a megfelelő mennyiségű inzulin felszabadítására. Készítenek már olyan műkezet is, amin a beidegzés akár az amputáció után is működhet, így szinte ugyanúgy funkcionál, mint egy igazi végtag. Vagy a remegő kezű Parkinson-kórosoknak, akik enni sem képesek egyedül, olyan kanalakat és villákat állítanak elő, amik érzékelik a rezgést, és kiegyenlítik azt. De a stroke kezelésében is alkalmazzák: a vérrög eltávolításakor ugyanis döntő fontosságú a tűpontos lokalizáció, ezt pedig ma már milliméterre pontosan képesek meghatározni. Szintén hatalmas előrelépés, hogy egy anyajegyszerű bőrelváltozásról már a mikroszkopikus szövettani felvétel mellett, nagy felbontású fénykép alapján közel száz százalékos valószínűséggel kiválaszthatók a rosszindulatú elváltozások. Ezekre nem lennénk képesek a mesterséges intelligencia nélkül, ami ráadásul az orvos- és egészségügyi személyzet hiányát is segíthet mérsékelni.

Ezek szerint az egészségügyi dolgozók szerepét is átveheti?

Gondoljunk csak egy háziorvosra, aki negyven éve ugyanabban a faluban dolgozik. Bejön hozzá egy idős asszony, akit gyerekkora óta ismer, kezel. Ilyenkor az orvosnak már a nő mozgása, beszéde, arcszíne vagy a hajának esése, csillogása és nyilván a laborleletei alapján van egy összképe a betegről. Az MI erre a szintézisre ma még nem képes. Az orvos, az ápoló és a beteg közti személyes, bizalmi kapcsolatra várhatóan mindig szükség lesz. A legjobb tehát, ha a prevencióban, a diagnózis felállításában és a gyógyítás folyamatában az orvos és a mesterséges intelligencia egymást kiegészítve vesz részt a beteg együttműködésével. A páciens ugyanis csak az orvosával képes bizalmi kapcsolatot kialakítani, a mesterséges intelligencia viszont rendkívül gyors, és rengeteg információ birtokában képes dönteni.Mi a helyzet vajon más szakmákkal?

Meggyőződésem, hogy ez az innováció legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint amennyit elvesz. Nyilván meg fog szűnni az automatizálható munkakörök egy része, de én inkább egyfajta átrétegződésre számítok. Az optimisták szerint az előttünk álló időszak az emberi társadalom evolúciójának egy következő lépése. Az mindenesetre biztos, hogy most valami más, valami nagyon új következik.

Falus András
Én mindenképp nyitott szeretnék maradni a világra, ez pedig maga az eljövendő világ. Fotó: Fülöp Máté

Konferenciákat is szervez a témában. Miért ásta bele magát ennyire?

Az MI-nek a tudomány azon területein is óriási haszna van, amihez adatbázisok, algoritmusok lefuttatására van szükség, ezeket pedig eddig is tudtam alkalmazni a saját szakterületemen. Fontos, hogy lehetőségeink szerint minél jobban megismerkedjünk az új technológiával. Betiltani ugyanis nem lehet, sőt, már a gyorsuló fejlődését sem tudjuk megakadályozni: hetente jönnek ki új szoftverek, alkalmazások. Én mindenképp nyitott szeretnék maradni a világra, ez pedig maga az eljövendő világ, annak minden előnyével és kétségeivel. Szó nincs arról, hogy ez egy veszélyek nélküli, káprázatos jövő, hiszen egyebek mellett szuperfegyverek előállítására is alkalmazzák. Ez egy olyan jövő, aminek a nagy részét nem ismerjük, de a struccpolitika semmiképp sem jó taktika, inkább ki kell használni az előnyeit. Tényleg intelligens a mesterséges intelligencia?

Egyáltalán nem, ez szerintem valami nagyon más. Persze már önmagában azt is nehéz megmondani, mit is jelent az emberi intelligencia. Az egyik definíció szerint az intelligencia biztosítja, hogy minden ember bármilyen tevékenységet el tudjon végezni bizonyos szinten. Ez tehát kifejezetten emberi sajátosság a problémamegoldásra, valamilyen feladat kivitelezésére. Lehet valaki kreatív, empatikus, komplex gondolkodású, önreflektív vagy kritikus, ezek mind képessé teszik összetett feladatok megoldására. És akkor még nem is beszéltünk például a humorérzékről, ami szintén az emberi intelligencia része. Az MI ezzel egyáltalán nincs felruházva, hiszen bár a világ összes viccét bele lehet táplálni, az iróniát vagy az abszurd humort nem tudja értelmezni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +3 °C

Zömmel az északi, északkeleti harmadban lesznek kevésbé felhős tájak, hajnalban a déli, délkeleti országrészben vastagszik a felhőzet. Csapadék már nem valószínű. A Dunántúlon élénk lökések kísérik az északnyugati szelet, a Balaton, Bakony térségében reggel már erős, viharos lökések is előfordulhatnak. Emellett hajnaltól a Bodrogköz térségében is feltámad az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 1 és 6 fok között valószínű, de az Északi-középhegység szélvédett, kevésbé felhős helyein gyenge fagy is lehet. Fronthatásra az előrejelzések szerint napközben nem kell számítani.