Mindenkinek van egy „lyuk” a látóterében, mégsem vesszük észre. A vakfolt érdekessége, hogy nincsenek benne fényérzékeny receptorok, agyunk azonban "kipótolja" a hiányzó területet.
Vakfolt a szemben – ezért nem tűnik fel
A vakfolt a retinán található, ahol a látóideg kilép a szemből. Ezen a területen nincsenek fényérzékelő sejtek, ezért az ide érkező fényt nem tudjuk érzékelni. Elvileg tehát mindkét szemünkben van egy apró terület, ahol nem látunk. Ennek ellenére a mindennapokban nem tapasztalunk sötét foltot vagy kiesést. Ennek oka, hogy a két szem látótere részben átfedi egymást, az agy pedig a beérkező információk alapján automatikusan kiegészíti a hiányzó részt.
Fejlődési kompromisszum
A vakfolt kialakulása az emberi szem fejlődésének sajátosságára vezethető vissza. A gerincesek retinájában ugyanis a fénynek át kell haladnia több sejtrétegen, mielőtt eléri a fényérzékelő receptorokat. Emiatt a látóideg rostjai a retina belső felszínén gyűlnek össze, majd egy ponton áthatolnak rajta, itt jön létre a vakfolt. Evolúciós szempontból ez egyfajta kompromisszum: a rendszer működőképes, de nem tökéletes. Egyes állatcsoportoknál (például a fejlábúaknál) a retina „helyesen” szerveződik, így náluk nincs valódi vakfolt.
Miért nem vesszük észre?
A jelenség kulcsa az agy vizuális feldolgozóközpontjában rejlik. Az idegrendszer nem egyszerűen továbbítja a látott képet, hanem aktívan értelmezi és kiegészíti azt. Amikor a látómező egy apró része információ nélkül marad, az agy a környező mintázatok, színek és vonalak alapján „kitölti” a hiányt. Ez a folyamat teljesen automatikus, tudatos kontroll nélkül zajlik.
Mikor jelez bajt?
A vakfoltnak jelenlegi tudásunk szerint nincs külön funkciója; pusztán anatómiai következmény. A látás minőségét egészséges szem esetén nem befolyásolja érzékelhetően. Fontos azonban megkülönböztetni a természetes vakfoltot a kóros látótérkiesésektől. Ha újonnan jelentkező, árnyék- vagy foltszerű kiesést tapasztalsz, esetleg villanásokat, homályos látást észlelsz, fordulj szemészorvoshoz!