A prosztata – vagy más néven dülmirigy – mindössze egy gesztenye méretű szerv, a jelentősége azonban jóval nagyobb, ugyanis a férfiak szaporító szervrendszerének egyik kulcsfontosságú része. Az állapotának romlását jelző tünetekre sokszor csak legyintünk, vagy egyszerűen az öregedés természetes részének tudjuk be a jelentkező panaszokat. Pedig egy kis tudatossággal sokat tehetünk a kellemetlenségek megelőzéséért, illetve enyhítéséért.
Tünetek, amelyek prosztataproblémára utalhatnak
A leggyakoribb prosztataproblémákra – például a prosztatagyulladásra vagy a jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra (BPH) – utaló panaszok nem egyik napról a másikra, robbanásszerűen vagy drámai erősséggel jelentkeznek. Sokkal jellemzőbb, hogy eleinte csak apró, sokszor bizonytalan jeleket kapunk a testünktől, amelyek felett könnyű átsiklani. A leggyakoribb első jelek az alábbiak:
- enyhe alhasi nyomás,
- kellemetlen érzés üléskor,
- gyakori vizelési inger (főként éjszaka),
- sürgető vizelési inger,
- alkalmanként vizeléskor – normál folyadékbevitel mellett – a megszokottnál kevesebb vizelet ürülése,
- a vizelés befejeztével, mintha nem ürült volna ki teljesen a húgyhólyag.
Mivel a prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülölelve a húgycsövet, ezért a szerv duzzanata, megnagyobbodása értelemszerűen a húgyúti szervrendszerre is kihat. Jellemző lehet továbbá a nehezített vizelés, a vizeletcsepegés, a túl vékony vagy szakadozott vizeletsugár, a vizelés közben jelentkező fájdalom vagy égő érzés, komolyabb esetekben pedig kialakulhat vizelési képtelenség és erekciós zavar, vagy akár vér is megjelenhet a vizeletben vagy az ondóban. Egyeseknél az ejakuláció is fájdalmassá válhat.
Miért fontos, hogy komolyan vegyük a panaszokat?
Sok férfi az öregedésnek vagy a stressznek tulajdonítja a fenti tüneteket, és gyakran csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a panaszok már ellehetetlenítik a nyugodt alvást, a koncentrációt vagy a munkavégzést. Pedig a prosztata már nagyon korán jelzi, ha valami nincs rendben vele, és ha ezekre időben reagálunk, nemcsak a kellemetlenségeket csökkenthetjük hamarabb, de a súlyosabb szövődmények kialakulását is elkerülhetjük.
A hideg, téli hónapokban jellemzően gyakrabban jelentkeznek ezek a problémák, ezért a február ideális időszak az önellenőrzésre, az egészségtudatos önreflexióra. Érdemes néhány napig megfigyelni, hogy a fenti tünetek közül mennyi igaz ránk, és mielőbb orvoshoz fordulni velük – még akkor is, ha egyelőre nem tartjuk zavarónak a panaszokat. A felismerés az első lépés a tudatos egészségmenedzsment felé vezető úton. A második pedig az, hogy szakértői segítséget kérünk, a komolyabb problémák elkerülése és kizárása érdekében.
