A visszerek az érrendszer részét képezik, tulajdonképpen ezek a vénák. Átmérőjük alapján több csoportba is sorolhatjuk őket: a hajszálerek, valamint a közepes- és a nagy visszerek közé is tartozhatnak. Ebből következik, hogy visszerei mindenkinek vannak, azonban nem mindenkinek betegednek meg a vénái. A két lábon járás következtében elsősorban az alsó végtagokon jelentkeznek, de máshol is előfordulhatnak, például a combokon.
A visszerek lényegében eltorzult, megvastagodott vénák, melyek nem elég hatékonyan végzik a dolgukat, ugyanis nem juttatják el elég hatékonyan az elhasznált vért a szív felé.
Ahhoz, hogy tudjuk miről is van szó, tisztában kell lennünk azzal, hogy két értípusunk van: a vénák és az artériák. Az artériák feladata, hogy a tiszta, oxigéndús vért a tüdőből a szíven keresztül eljuttassák a sejtekhez. A vénák feladata pedig, hogy a testből összegyűjtött, elhasznált vért a szívbe szállítsák, onnan pedig a tüdőbe, hogy újra friss vért kapjanak a sejtek.
Ebben a munkában az elhasznált vér visszaáramlását gátló billentyűk és az ereket körülvevő izmok segítenek. Amennyiben a billentyűk működése nem megfelelő, ami általában a kevés mozgás hozadéka, a vér egy része visszaáramlik, pangani kezd, így tágul a vénák fala. A mozgáshiány mellett egyes pozíciók is eredményezhetik ezt a pangást: az ülőmunka, a helyhez kötött foglalkozás, illetve a hosszú ülésre kényszerítő helyzetek, mint a hosszú utazások.
A visszeresség tehát a vénák, azaz visszerek kóros kitágulását jelenti. A visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, súlyos esetekben szövődményként trombózis következhet be.
