Veszélyes lehet a tünetmentesség
A szív feladata, hogy a szervezet többi részébe eljuttassa a vért, és ezzel biztosítsa a sejtek működéséhez szükséges tápanyagokat és oxigént. Ez a funkció az életben maradás alapja, így a benne keletkezett legkisebb zavar is súlyos következményekkel járhat. Az úgynevezett hirtelen szívhalálnál esetén leáll a szív pumpaműködése - azonosítható vagy ismeretlen okok miatt, a vérkeringés hirtelen leállása pedig bevezető tünetek nélküli eszméletvesztéshez, majd halálhoz vezet. Ilyen esetekben csak az újraélesztés mielőbbi megkezdése lehet az egyetlen segítség, amelynek sikere a kiváltó ok mellett elsősorban a beavatkozást végzők gyorsaságán, majd a szakemberek felkészültségétől függ.
A hirtelen szívhalál ugyanakkor nem egy konkrét betegség megnevezése, hanem több lehetséges kórfolyamat legsúlyosabb következménye. Számos veleszületett vagy szerzett szívbetegség végződhet a keringés hirtelen leállásával. A hirtelen szívhalál tehát nem sorsszerű, minden esetben áll mögötte olyan megbetegedés, amely korábban lehet, hogy csak egészen enyhe tüneteket okozott, vagy teljes panaszmentesség mellett "néma, de kockázattal járó" kórkép formájában alakult ki. Épp ezért lenne feltétlenül szükséges az alapos kardiológiai szűrés az amatőr és a profi sportolók esetében is - hangsúlyozza az aneszteziológus.
A megelőzés a megoldás kulcsa
Megelőzni mindig könnyebb a bajt, mint egy kiélezett helyzetet azonnal jól megoldani. Éppen ezért fontos, hogy azok a hobbi- vagy professzionális sportolók, akiknél a családban már előfordult hirtelen haláleset, vagy saját határaikhoz képest nagyobb fizikai és/vagy pszichés stresszterhelésnek vannak kitéve, időnként panaszmentesség esetén is vegyenek részt kardiológiai szűrővizsgálaton.
Ugyanígy fontos felfigyelni a sokszor aprónak tűnő panaszokra is, mint például a fáradékonyságra, a csökkent teljesítőképességre. Természetesen az ismert, jellegzetesebb panaszokkal is feltétlenül szükséges a kivizsgálás, mint például a terhelés során jelentkező mellkasi nyomó, szorító fájdalom (ez jelentkezhet a torokban és a gyomortájon is), a légszomj, a szívdobogásérzés vagy a bevezetőtünetek nélküli eszméletvesztés esetén. Gyanúra adhat okot, ha a panaszok pihenésre enyhülnek.
A sportolókat alaposan ki kell vizsgálni
Egy alapos kardiológiai szűrővizsgálat során az általános kivizsgálás mellett az anatómiai eltérések felderítése szívultrahang-vizsgálattal történik. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából nyugalmi és terheléses EKG készül. Sportolóknak különösen érdemes komolyan venniük a kivizsgálást, különösen, mert a sportorvosi gyakorlatnak nem feltétlenül része a szívultrahang és a terheléses EKG, amelyek nélkül számos eltérés rejtve maradhat.
A nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működéséhez szinte semmilyen támpontot nem ad. Ugyanígy nem alkalmas a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. A teljes körű kardiológiai kivizsgálás során a nyugalmi EKG mellett a terheléses EKG és a szívultrahang-vizsgálat adhat teljes képet a szív állapotáról. Csak ezen vizsgálati eredmények birtokában zárhatunk ki minden olyan szív- és érrendszeri elváltozást, amely a sportoló életét veszélyeztetné, csakis ilyen biztos alapokra épülhet "intelligens sportolás" - mondja a szakértő.
Ezt követően, ha szükséges, időben megtehető minden óvintézkedés a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében. A betegségek idejében felfedezve gyógyíthatóak, vagy gyógyszeresen, esetleg műtéttel kezelhetőek. Szükség esetén életvédő műszerek (pacemaker, defibrillátor) beültetésével is biztosítható szívleállás esetén az azonnali újraélesztés műszeres feltétele, illetve szinte észrevétlenül megállítható a veszélyes folyamat.
Forrás: Kardioközpont
