Az érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, amelynek következtében csökken az érintett szövetek oxigénellátása. A betegség más szervekre, például a hasi erekre vagy a vesére is kiterjedhet, illetve a szív és az agy erei is érintettek lehetnek. Fordítva is igaz. Szív- vagy agyi infarktuson átesettek, dohányzók, cukorbetegek, magas vérnyomásosak, magas vérzsírszinttel küzdők számára fontos hogy figyeljenek az érszűkületre. Ugyanez igaz azokra is, akiknek a családjában előfordult a betegség.
Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa a betegség további tüneteiről és a kezeletlen betegség következményeiről elmondta, hogy az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy, egyre súlyosabb fokot jelző stádiuma van.
1. Tünetmentes fázis
Az első stádiumban csak műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedését, szűkületét kimutatni. A kórisme felállítása úgynevezett dopplervizsgálattal történik. Ennek során egy kézi ultrahangeszközzel megmérik a lábak és a felkarok különböző artériáiban a vérnyomást. Ezekből az értékekből kiszámolják az úgynevezett boka-kar indexet vagy dopplerindexet. A kapott hányados egészségesekben 1 és 1,3 közötti, vagyis normál esetben a lábakban azonos vagy kissé magasabb a vérnyomás, mint a karokban. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados kisebb, mint 0,9, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál súlyosabb az érszűkület. Azoknál, akiknél megjelennek a szív- és érrendszeri betegségek rizikótényezői (különösen az erős dohányosoknál és cukorbetegeknél), kiemelt fontosságú a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat, amellyel idejében megelőzhető, hogy a betegség súlyosabbá váljon.
2. Vádlifájdalom
Bizonyos távolság megtétele után fájdalom lép fel a combban vagy a vádliban, ritkán a lábfejen, ami miatt gyakran meg kell állni. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár a fájdalom vagy görcs a gyaloglás során újból jelentkezik. Ezt a tünetet nevezik "intermittáló sántításnak", és a betegséget emiatt a jellemzője miatt hívják "kirakatnéző" betegségnek is. Ebben a stádiumban a betegség leggyakrabban gyógyszeresen és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.
3. Nyugalmi fájdalom és más súlyos tünetek
Ebben a fázisban már nyugalomban is, főleg éjszaka jelentkezik a fájdalom, amely fekvő helyzetben erősödik, és a beteget felülésre készteti, hogy lábát az ágyról lelógatva enyhítse panaszát. A rossz vérellátás miatt a végtag hideg, sápadt színű lehet, továbbá zsibbadás, égés alakulhat ki, az ujjbegyek ellilulhatnak, a bőr száraz lesz. Gyakori a körömgomba , a szőrzet pedig megritkul.
4. Szövetelhalás
A legsúlyosabb stádiumban a végtagokon szövetelhalás , fekély alakul ki: az ujjakon, sarkakon elfeketedő - száraz vagy nedvedző - bőrelváltozások jelenhetnek meg nagyon erős fájdalom mellett, amely jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van. Ilyenkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy a szövetelhalást megpróbálják megállítani, ezáltal pedig elkerülni az amputációt. Különösen cukorbetegeknél és az ismert érszűkületes betegeknél fontos a lábak rendszeres otthoni átvizsgálása a kisebb sebek, sérülések és a gombásodás felfedezése érdekében.
A súlyos következmények megelőzése
Fentiek alapján az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, ám korán felismerve gyógyszeres kezeléssel, rendszeres járással, a dohányzás mérséklésével a betegség hosszabb ideig szinten tartható. Később már csak értágítás vagy érműtét segíthet, azonban vannak olyan esetek, amikor egyik beavatkozás sem elvégezhető. Ilyenkor, ha a végtag keringésének állapota már kritikus, csak az amputáció marad a kezelési lehetőségek közül! Ezért fontos a betegség korai felismerése, illetve a felismert betegségnél a rosszabbodás tüneteinek korai jelzése a kezelőorvos számára - hangsúlyozza dr. Kósa Éva.
Forrás: Kardioközpont
