A perifériás artériás betegség (PAD) az érelmeszesedés egy megjelenési formája. A végtagok, jellemzően a lábak ereinek falában koleszterin és egyéb zsíros anyagok rakódnak le, hosszú távon gátolva ezáltal a szabad véráramlást. A probléma leggyakoribb fizikai tünete a járás közben jelentkező fájdalom. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy megfelelő kezelés nélkül a PAD fokozza különféle szívbetegségek és a stroke , avagy szélütés kialakulásának kockázatát egyaránt.
Egy 2013-ban megjelent tanulmány szerint a PAD mintegy 200 millió ember érintett 2010-ben a világon, érdemes azonban hozzátenni, hogy az ezredfordulót követő tíz évben mintegy 13 százalékkal emelkedett a betegek száma. Valószínűsíthető tehát, hogy mára még többen szenvednek a kórképtől a Földön. Jól látható tehát, hogy egy rendkívül elterjedt és komoly problémáról van szó, ennek ellenére igen szűkös azon kutatások sora, amelyek a PAD rizikófaktorai, egyszersmind a lehetséges megelőzési módok kapcsán szolgáltatnának tudományos bizonyítékokat.
Éppen ezért egy nemzetközi kutatócsoport összesen 11 korábbi, 1985 és 2008 között zajlott kutatás adatait vetette elemzés alá a kockázati tényezők feltárása céljából. A finnországi, svédországi, dániai és egyesült királyságbeli kutatások révén összesen 139 ezer férfi és nő adataiból dolgozhattak, beleértve a korukra, nemükre, testtömegindexükre (BMI), alapvető életmódbeli szokásaikra, jövedelmi helyzetükre és nem utolsósorban a munkahelyi stresszhez fűződő tapasztalataikra vonatkozó információkat egyaránt.
Az összes megkérdezett nagyjából egynegyede számolt be arról, hogy munkahelyi stresszel küzd. A résztvevőket átlagosan közel 13 éven keresztül követték nyomon: ez idő alatt 667-en kerültek kórházba PAD következtében. A kutatók egyéb tényezőket is figyelembe véve kimutatták, hogy a stressz körülbelül 40 százalékkal megnövelte annak veszélyét, hogy valaki perifériás érrendszeri panaszai miatt kórházi ellátásra szoruljon. "Felfedezésünk arra utal, hogy a munkahelyi stressz rizikótényező a perifériás artériás betegségre nézve, éppúgy, ahogy a szívbetegségekre és a stroke-ra nézve" - fogalmazott Katriina Heikkilä, a stokcholmi Karolinska Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás szerint ugyancsak fokozott kockázatnak vannak kitéve a magas jövedelmű és dohányzó férfiak, bár az erre vonatkozó adatok és elemzések igen limitáltak. A tanulmány az Amerikai Szív Társaság (AHA) tudományos folyóiratában, a Journal of the American Heart Association-ben jelent meg április 28-án.
Forrás. eurekalert.org
