Túlterheltség és az átjelentkezők nagy száma miatt múlt héten másfél napra le kellett állítani a betegfelvételt Magyarország egyik legnagyobb nevű szülészeti osztályán, a budapesti Szent Imre kórházban. Ez sokakat meglepett, pedig az elmúlt hónapokban nem ez volt az egyetlen kórház, ahonnan máshova kellett vezényelni a vajúdó kismamákat – írja a hvg.hu. Mint arra a lap rámutatott, Tatabányán, a Szent Borbála Kórházban például augusztusban négy alkalommal is szüneteltetni kellett a szülészeti ügyeletet, Várpalotán idén nyáron nem működött hetekig a szülész-nőgyógyászati ellátás, míg a mohácsi szülő nőket június elseje óta Pécsre viszik át.
A hvg több forrásból is úgy értesült, hogy a legtöbb érintett helyen szakorvoshiány miatt nem tudták megoldani az ügyeleti ellátást. Az, hogy a probléma különösen gyakran érinti a szülész-nőgyógyászati osztályokat, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény következménye: 2021 januárja óta a törvény szigorúan bünteti a hálapénz elfogadását, március 1-től pedig az állami és a magánpraxis együttes végzése sem engedélyezett. A szülész-nőgyógyászati szakmában ez lényegében megtiltotta a fogadott orvos gyakorlatát, a kismamák nem szülhetnek azoknál, akikhez magánpraxisban várandósgondozásra jártak.
Többet kap a beosztott, mint az ügyeletvezető szakorvos
Az új törvények miatt nemcsak a kismamák, az orvosok is választás elé kerültek, sokuk pedig úgy döntött, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, hanem magánpraxisban folytatja tovább. Köztük persze vannak olyanok is, akik – ahogy ők fogalmaztak – szerelemből és lojalitásból az állami kórházakba is visszadolgoznak. Az ő munkájuk azonban nem problémamentes: hiába emelték fel az orvosok ügyeleti díját 2022. január elsejétől, ez rájuk nem érvényes, csak azokra, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt. Egy, a hvg-nek nyilatkozó forrás azt mondta, előfordul, hogy „egy beosztott kétszer annyi pénzt kap, mint az ügyeletvezető szakorvos”, pedig pont utóbbiakból van hiány.
A szakmában most sokan attól félnek, hogy ha a tendencia így folytatódik, akkor lesz, ahol előbb-utóbb összeomlik a rendszer, ahogy az már a kisebb vidéki kórházakban meg is kezdődött. „Nagyon sokan már idősek, mások a külföld felé kacsintgatnak, a többiek meg elmentek magánba. Ha nálunk egy ember megbetegszik, vagy más ok miatt kiesik, nem tudjuk ellátni a szülészeti ügyeletet, ezen pedig sokáig az átvezénylések sem fognak segíteni” – nyilatkozta egy szülész-nőgyógyász.
Még inkább egyedül lettek hagyva az anyák
Egyre több beszámoló érkezik a Másállapotot a szülészetben mozgalomhoz is, akikhez már nemcsak anyák, hanem szakemberek is fordultak segítségért. Ők úgy látják, hogy a szakemberhiány különösen a nyári szabadságolások idején vált érzékelhető problémává.
„Amíg a választott orvos és szülésznő fogadás intézményesült, általános volt, hogy egy-egy osztályon a beosztott, ügyeletes személyzeten kívül több szakember volt jelen, mert ők a felkéréseknek eleget téve ügyeleti és munkaidejükön felül mentek be a kórházba egy-egy szülést kísérni. Ez a hivatalból jelen lévő állomány terhét is csökkentette, az új törvény életbe lépése óta viszont megszűnt” – írták a hvg.hu-nak a Másállapotot aktivistái, Keszler Viktória és Somlai Anna.
A mozgalom azt ennek ellenére mindig is hangsúlyozta, hogy a választott orvos intézménye nem egy ideális modell volt. Mégis, „egy bántalmazó, rengeteg szülészeti erőszakot okozó intézményrendszerben az egyetlen előre megszerezhető védelme, mozgástere volt az anyáknak” – szögezték le, hozzátéve: "Az anyák az új törvény bevezetése óta még inkább egyedül lettek hagyva a rendszerben, ráadásul egy extrém módon túlterhelt, a szakemberek számára is megterhelő, káros rendszerben."
A szülészeti ellátás egyenetlenségeivel a kormány is tisztában van, az egyre látványosabb problémák ellenére azonban eddig nem vázoltak fel konkrét megoldást. A legvalószínűbbnek az tűnik – ahogy erre az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi munkaanyaga is utalt –, hogy a kisebb kórházakban csak nappali ellátást nyújtanának, ügyeleti időben a nagyobb, megyei kórházakba kellene menniük a kismamáknak. A cél, hogy a rendelkezésre álló szülészeti kapacitások ne koncentrálódjanak a megyei intézményekbe.
