Évente mintegy 1300-1400 nőnél diagnosztizálnak Magyarországon petefészekrákot. Egyes becslések szerint átlagosan 75 nőből egynél kialakul a betegség élete során, amelyet legtöbbször, az esetek hozzávetőleg háromnegyedében már csak előrehaladott stádiumban fedeznek fel. Ennek oka, hogy a petefészekrák esetén nem áll rendelkezésre megbízható szűrési módszer, miközben a lehetséges tünetek is egyrészt későn mutatkoznak meg, másrészt még akkor sem igazán specifikusak. A gyanús kismedencei elváltozások döntő többségét így más okból végzett képalkotó, esetleg rutinszerű nőgyógyászati vizsgálat során fedezik fel.
A petefészekrák tünetei
Mint azt a Semmelweis Egyetem vonatkozó leírásában olvasható, a petefészekrák többnyire csak akkor vált ki érzékelhető panaszokat, amikor a tumorsejtek a környező szervekre átterjedve már az egész hasüregben megtalálhatók. Az ilyenkor jelentkező szimptómák is nagyon változóak lehetnek a daganat és az áttétek konkrét elhelyezkedésétől, méretétől függően. Legtöbbször az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet a problémára:
- növekvő haskörfogat
- teltségérzet
- nehezen behatárolható hasi diszkomfort, fájdalom
- nehézlégzés, fulladás
- puffadás
- reflux
- a székletürítési szokások megváltozása
- vizeletürítési zavarok és gyakori vizelési inger
- ritkán vérzészavar
Ami a kockázati tényezőket illeti, ismert, hogy a petefészekrák, bár a fiatalabb korosztályokat is érinti, a legtöbb esetben 60 éves kor felett alakul ki. A Clevelandi Klinika tájékoztatója szerint rizikófaktorként tartják számon továbbá az elhízást, az endometriózist, a gyermektelenséget és a kései gyermekvállalást, valamint a családi kórtörténetben előforduló hasonló megbetegedéseket és öröklött génmutációkat, például a BRCA gének mutációit.
Hogyan kezelhető a petefészekrák?
A betegség elsődleges kezelési módja a kemoterápiával támogatott műtéti beavatkozás, amelynek célja a tumor maradéktalan eltávolítása. Korai stádiumban, fiatal betegeknél – bizonyos szigorú kritériumok teljesülése esetén – akár lehetőség nyílhat megőrizni az ép petefészket és a méhet, ezáltal a páciens fertilitását is. Ezzel együtt a petefészekrák kezelése és a rákmentesség elérése jelentős kihívás. Korai stádiumban kezelt daganat esetén az 5 éves túlélési arány a 90 százalékot is elérheti, előrehaladott stádiumban felállított diagnózis esetén viszont ez drasztikusan lecsökken, akár 30 százalék alá.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: