Svéd kutatók szerint a császármetszéssel született csecsemők fehérvérsejtjeinek DNS-e módosul a beavatkozás során. A jelenség magyarázatot adhat arra, miért gyakoribbak az immuneredetű betegségek, mint például a cukorbetegség vagy az asztma az ilyen módon született gyermekekben.
"A császármetszésről eddig is tudtuk, hogy hajlamosít az allergiára, a cukorbetegségre és a leukémiára" - mondja Dr. Mikael Norman, a Karolinska Egyetem gyermekorvosa. "Noha a pontos ok még mindig tisztázatlan, a mi elképzelésünk szerint ennek oka az, hogy a császármetszés egyfajta genetikai lenyomatot hagy az immunsejtekben, amely kihat a későbbi életre is."
Norman és munkatársa 37 csecsemő vérmintáit elemezték, amelyeket azonnal szülés után, illetve 3-5 nappal ezután vettek le. A kutatók a fehérvérsejtek DNS-ének metilációját nézték. (A DNS metilálódása a külső környezet megváltozására következik be, bizonyos gének be- vagy kikapcsolása történik ily módon.)
Azon 16 csecsemő vérében, amely császármetszéssel született, a születés után nagyobb arányú metilációt tapasztaltak, mint hüvelyi úton született társaiknál. 3-5 nappal később a metiláció szintje már közel azonos volt. A kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek annak tisztázására, mi a születés utáni magasabb metiláció oka.
"Állatkísérletek már igazolták, hogy a születés körüli stressz befolyásolja a gének metilálódását így megalapozott azt hinni, hogy ez a jelenség embereknél is fennáll" - írják a kutatók az eredményeket bemutató közleményben.
"Ismert, hogy a császármetszéssel járó stressz egészen más, mint a hüvelyi szülésé. Császármetszés során a csecsemőknek nincs idejük felkészülni, így még nagyobb feszültséget okoz számukra világra jönni, mint természetes úton történő születéssel. Ez utóbbi esetben a folyamat tulajdonképpen felkészíti a gyermeket a külvilágra, hogy elkezdjen lélegezni és gyorsan tudjon alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez" - áll még a közleményben, amely az Acta Paediatrica c. szaklap júliusi számában jelent meg.
Animáció: HáziPatika.com
