Kiderült, mi történik stroke után

Ha az autó akkumulátora lemerül, egy bikakábel segítségével bármikor extra energiát kaphat egy másik kocsiról. De mi a helyzet a fejünkben? Ezt derítette ki egy kutatás.

Az agy hasonlóképpen működik, ha a sérült neuronok elveszítik az energiát szolgáltató mitokondriumot (az energia előállításában és annak elraktározásában szerepet játszó sejtszervecskét), akkor az asztrocitáknak nevezett agysejtekhez fordulnak egy kis plusz töltésért. Legalábbis erre a megállapításra jutott tudósok egy csoportja, akik szerint felfedezésük új módszerek bevezetéséhez fekteti le az utat a stroke és más agysérülések esetében.

A Tel Aviv-i The Rabin Institute of Neurobiology tudósai szerint az agyban áramló információk továbbítása nagyon energiaigényes folyamat, az egészséges ember szervezetében az ehhez szükséges energia-utánpótlást tökéletesen elvégzik a neuronok. De ha a mitokondrium sérül vagy eltűnik, akkor a folyamat megáll, és ha nincs utánpótlás, az agysejt elhal.

Mi történik a fejünkben stroke után?

Agyunk több mint százmillió idegsejtből áll, ezeket gliasejtek veszik körül. Legfőbb feladatuk, hogy energiát szolgáltassanak idegsejtjeink számára, amelyek elektrokémiai jelekkel kommunikálnak egymással. Részletek!

Már 2014-ben sikerült felfedezni a sejtek mitokondrium-továbbító képességét, de akkor még azt hitték, csak az elhalt sejtrészecskéket szállítják, hogy az asztrociták lebontsák őket. Mivel a tudósok korábban megállapították, hogy a csontvelőben lévő őssejtek képesek mitokondriumot „adományozni” a tüdősejteknek, most a kutatók arra gondoltak, talán hasonlóan jól működik a folyamat az agyban is.

Mint kiderült, az asztrociták a CD38 nevű enzim segítségével képesek érzékelni a neuronok „segítségkérését”. Genetikailag módosított egerekből nyert asztrocitákat tettek mitokondriummal teli folyadékot tartalmazó edényekbe, majd utána a folyadékot halódó neuronokra öntötték, amelyek 24 órán belül magukba fogadták a mitokondriumokat és „életre keltek”. Ezután arra keresték a választ, vajon a folyamat így működik-e élő állatokban is, és itt is pozitív eredmények mutatkoztak.

Most már csak az a kérdés, mekkora szerepe lehet a folyamatban a CD38 enzimnek, de az erre irányuló kísérletek még nagyon korai stádiumban vannak. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy a jövőben olyan új megoldásokat fedezhetnek fel, amelyek a komoly agyi betegségek gyógyításában játszhatnak fontos szerepet.

Forrás: sciencemag.org

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

máj
Ebből tudhatod, ha a májad már nem sokáig bírja
magnézium szedése
A leggyakoribb hiba, amit sokan elkövetnek a magnézium használatakor
így hat a kávé a szívre
Ha így iszod a kávét, az a legrosszabb verzió
rákkeltő ételek
Egyik kedvenc reggelink lehet a rák melegágya – Így csökkentheted a rizikót
étkezések ideje
6 étel, amelyet sokan rossz napszakban esznek – Ezért nagyon fontos az időzítés
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Túlnyomóan borult, párás idő várható, majd a nap második felében elkezdhet szakadozgatni a felhőzet. A déli órákig elszórtan fordulhat elő hószállingózás, kisebb havazás, délelőtt a Dunántúlon helyenként havas eső, gyenge eső sem kizárt. Estétől a Dunántúlon élénkülhet meg a déliesre forduló légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +5 fok között alakul. Késő estére -4 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. Fronthatás egyelőre nem érvényesül, így a frontérzékenyek szervezetét nem éri jelentős megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Te tudtad? 5 dolog, amit a legtöbben nem gondolnának az időjárási frontokról Az időjárási frontok valóban meg tudják viselni az ember szervezetét. Kvízünkből megtudhatod, hogyan hathatnak rád.
kvíz
Melyik állatnak van három szíve? – Teszteld a tudásod! Az állatok világa lenyűgöző. Számos fajnak vannak olyan képességei, amit elsőre talán nem is néznénk ki belőlük. Kvízünk segítségével most különböző állatfajok érdekességeivel kapcsolatban ismerhetsz meg tényeket.