Nehéz pontos választ adni arra a kérdésre, hogy pontosan mennyi adat férne el maximálisan az agyunkban. Mint azt a Telex Észkombájn rovata írja, hiába hasonlít a működése egy számítógépére, sok tekintetben különbözik is attól. A cikk szerint a gondolkodás nem más, mint elektromos és kémiai folyamatok sokasága, amelyek idegsejtjeink között zajlanak le. Az idegsejtek közötti kapcsolatot szinapszisnak hívjuk. Miközben egy számítógép nullákkal és egyesekkel kommunikál, addig az idegsejtek 26 különböző módon tudnak információt átadni egymás között. Egyetlen sejt pedig nagyjából 4,7 bit információt képes egyszerre tárolni.
Meglehetősen változó tudományos becslések születtek eddig arról, hogy hány idegsejt található az agyban. Mindenesetre az agy lehetséges tárolókapacitását 1 és 2500 terabyte közé teszik. Ez utóbbi szám olyan hatalmas, hogy azt emberi ésszel felfogni is nehéz. Nagyjából 3 millió órányi tévéműsor férne el egy ekkora memóriában, ami azt jelenti, hogy ha agyunkat kizárólag filmekkel és sorozatokkal töltenénk meg, a 300 éven keresztül nézhetnénk megállás nélkül.
A Telex cikke arra is kitért, hogy a hihetetlen tárolókapacitás ellenére agyunk energiafelhasználása rendkívül gazdaságos. Egy hasonló méretű számítógép működtetése például 1 gigawatt áramot emésztene fel, azaz egy saját atomerőműre lenne szükség hozzá. Ezzel szemben az emberi agy éber állapotban nagyjából 20 watt energiát használ fel.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: