Pisze, egyenes, horgas, tömzsi, hegyes: az orrnak sokféle formája létezik, de biológiai funkciója mindegyiknek ugyanaz. A szagláson túl a helyes légzéshez is elengedhetetlen, vagyis meglehetősen komplex szervünkről van szó.
Tisztább és egészségesebb
A kintről beérkező levegő kevesebb mint 1 másodpercet tölt az orrjáratokban, de ezen rövid idő alatt nagy változáson megy keresztül. Az orrnyálkahártya ugyanis felkészíti a levegőt, hogy a tüdő könnyebben tudja hasznosítani, valamint tisztítja is. Egyrészt felmelegíti testhőmérsékletünkre, 37°C-ra, másrészt párásítja. Az orrbemenetben található milliónyi szőröcske kiszűri a 10 µm-nél nagyobb méretű kórokozókat, az orrnyálkahártya által folyamatosan termelt váladékban pedig megtapadnak az ennél kisebb idegen anyagok, amelyek aztán a csillószőrös hámnak köszönhetően a garat felé távoznak, így nem jutnak tovább a tüdőbe.
Fontos tudni még, hogy az orrmelléküregben nitrogén-monoxid termelődik, és a belélegzett levegő azzal dúsulva jut tovább a tüdőnkbe. Ez a vegyület pedig több szempontból is pozitív hatással bír szervezetünkre. Erőteljes értágító, ezáltal segít csökkenteni a vérnyomást. vagyis a szívet is óvja. Nem mellesleg az értágító képességének köszönhetően növeli a tüdőben lévő léghólyagocskák felületét, hogy azok több oxigént tudjanak felszívni. Ezenkívül remek gyulladáscsökkentő, és támogatja az immunrendszer működését, az agyi idegsejtek egymás közötti kommunikációját, valamint javítja az alvásminőséget és állóképességet is.
Normális esetben a nap 24 órájában orrunkon keresztül lélegzünk, az orrnyálkahártyánk pedig eközben átlagosan 12 ezer liter levegőt szűr meg. A szájon át való légzés csak vészhelyzet megoldás testünk számára, ha például hirtelen nem jutunk elég oxigénhez, orron ugyanis egyszerre kevesebbet tudunk beszívni, de ez a korlátozás szándékos, mivel a keringést és a vérnyomást optimalizálja. Az újszülött babák például nem is tudnak a szájukon át lélegezni, csak később tanulnak meg, ami szintén azt mutatja, hogy az orrlégzés a levegő természetes útja.
Mi történik, ha szájon át veszünk levegőt?
Ugyan a szájon keresztül egyszerre nagyobb mennyiségű levegőhöz jutunk hozzá, mivel a szánk nem tudja megszűrni, több baktérium, porszemcse és egyéb káros anyag kerül be a szervezetünkbe. Ezek pedig az alsó légutaknál könnyen fertőzést, gyulladást okozhatnak. Nem beszélve arról, hogy a nitrogén-monoxid pozitív hatásairól is le kell mondanunk, ha nem az orrunkon vesszük a levegőt.
Sőt, a szájlégzés hosszabb távon egy sor káros folyamatot indít el a testünkben. A nagyobb mennyiségű levegővel járó oxigéntöbblet fokozza a keringést, ezáltal a vérnyomást is, vagyis magas vérnyomáshoz vezethet. A belégzés ezenkívül szárítja a szájüreget, vagyis csökkenti a nyál mennyiségét, holott az védi a fogzománcot, tehát ha rendszeresen a szájunkon vesszük a levegőt, fogászati problémákkal is számolnunk kell.
A szájon át légzés kibillenti szervezetünk oxigén- és szén-dioxid-egyensúlyát. Felléphet szén-dioxid-hiány, aminek hatására a vérerek összehúzódnak. De ennek ellenkezője sem jó: a túl magas szén-dioxid-szint miatt csökken a hemoglobin oxigénmegkötő képessége, és kevesebb oxigén jut el a sejtekhez. A szokássá vált szájlégzés emellett növeli az alvászavar, függőségek, horkolás, asztma és krónikus fáradtság kialakulásának rizikóját is.
Ha eldugul az orr…
Megfázás, nátha, allergia esetén nehézkessé, olykor teljesen lehetetlenné válik az orrlégzés. De az orrpolip, az orrsövényferdülés vagy egy orrjáratba jutott idegentest is akadályozhatja a levegő áramlását. Ilyenkor testünk automatikusan átáll a B tervre, vagyis a szájon át való légzésre. Nem maradunk tehát éltető levegő nélkül, ugyanakkor a fentiek ismeretében minél előbb érdemes megszüntetni az orrdugulást. Szervi elváltozás vagy idegen test okozta elzáródás esetén keressünk fel egy fül-orr-gégész szakorvost, náthás vagy allergiás panaszok esetén pedig egy kíméletes, mégis gyorsan és hosszan ható, tartósítószer-mentes hatóanyagos orrspray segíthet. Mikor pedig ismét orrunkon át szippanthatjuk a levegőt, egész szervezetünk fellélegezhet.
