Mi a fájdalom szerepe?

Lehet éles vagy tompa, múló vagy hosszan tartó, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító - egy biztos: a legtöbb ember találkozik élete során valamiféle fájdalommal. Ez kellemetlen érzés, sőt biztosak vagyunk abban, hogy szíve szerint mindenki inkább lemondana erről. De a fájdalom mégis jelen van az életünkben. Miért fontos, hogy érezzük?

A fájdalom - bár elsőre ez a kijelentés furcsán hangozhat - hasznos lehet, hiszen segít megóvni szervezetünket a nagyobb bajtól. Például ha olyan behatást jelez, amely szövetkárosodást okozhat - ha veszélyes vagy ártalmas dolog történik velünk (mondjuk baleset ér bennünket, vagy megfogunk egy forró tányért) -, vagy ha olyan betegségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel mielőbb orvoshoz kell fordulnunk. Ha ez elmarad, mert valaki nem érzi a fájdalmat vagy nem törődik vele (csak ha már nagyon rossz a helyzet), bizonyos belső szerveket érintő betegségek esetén akár halálhoz is vezethet.

fájdalom, sérülés, baleset

Hogyan érzékeli testünk a fájdalmat?

A fájdalom megértéséhez ismernünk kell az érzékelés élettanát. Környezetünk ingereit receptoraink veszik fel, melyek az ingereket miniatűr elektromos jelekké alakítják át, majd a központi idegrendszer felé továbbítják.

A gerinces emlősök, köztük az ember testében háromféle testérzést és az ezek érzékelésére szolgáló receptorok csoportjait különíthetjük el. Ezek a mechanikai érzetek, a hőérzés, valamint a fájdalom (nociceptív ingerület). Ezeket többféle, úgynevezett szomatoszenzoros receptor érzékeli.

19 szörnyű kín, melyeket az ellenségünknek sem kívánnánk! Ha belerúgunk az ágy lábába, legóra lépünk vagy elvágjuk az ujjunkat, sokszor érezzük úgy, hogy a kínok kínját kell átélnünk. Ezek a fájdalmak viszont messze állnak a legnagyobbaktól - a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) ezeket gyűjtötte össze: a legkínzóbb fájdalmakat, amelyeket egy ember élete során átélhet.

A fájdalomérzés célja, hogy központi idegrendszerünk minél hamarabb megtudja, hogy az adott inger károsító hatású-e. Azaz amikor szögbe lépünk, az agyat elsősorban nem az érdekli, hogy a szög forró-e vagy jéghideg, kicsi-e vagy óriási, hanem hogy komoly sérülést okoz, ezért gyorsan fel kell kapnunk a lábunkat.

Ebből a szempontból fájdalomérzetünk bár kellemetlen, mégis rendkívül hasznos, ha az érzékelését követően olyan válasz reakció születik, mely megszünteti a károsító hatást, azaz esetünkben felkapjuk sérült lábunkat.

A fájdalom érzékelését befolyásoló tényezők

A fájdalomérzet megjelenését persze több dolog is befolyásolhatja: egészségi- és elmeállapotunk, életkorunk, múltbeli tapasztalataink vagy a fájdalomra való felkészültségünk. Ezen kívül a baleseteknél, komolyabb sérüléseknél jelentkező adrenalinszint-emelkedésből kifolyólag is késleltetve érezzük a fájdalmat. Az adrenalin egyfajta "belsőleg adagolt fájdalomcsillapító": testünk így gondoskodik arról, hogy az igazán nagy fájdalmakat ne érezzük azonnal - hatása viszont csak ideiglenes.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
szív egészsége
Nem a séta és nem a bicikli: ez a mozgás a legjobb a szívnek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, de az ország északkeleti felén lehetnek szakadozások, vékonyodások a felhőzetben, arrafelé a nap is kisüthet. Az ország délnyugati felén további tartós csapadékra van kilátás, a kezdeti havas esőt, havazást követően nyugaton is esőbe vált vissza a halmazállapot. Délután a csapadékzóna gyengül, nyugat felé szorul ki az országból, ugyanakkor a déli országrészt dél felől újabb csapadékhullám éri el. Összességében nyugaton, délnyugaton kiadós mennyiség eshet, míg az ország északkeleti felén kisebb a csapadék esélye, egyes területek szárazon maradhatnak. Az északi, északkeleti szelet a Dunántúlon és északkeleten nagy területen kísérik viharos, sőt nyugaton erősen viharos lökések.A hőmérséklet csúcsértéke a Dunántúlon 4 és 12, míg a Dunától keletre 13 és 20 fok között valószínű. Késő este 3 és 14 fok közötti értékekre számíthatunk. A hét második felére erős lehűlést tapasztalhatunk, főként az ország nyugati felén, ahol akár még hó is eshet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a lázat mindig csillapítani kell. Igaz vagy hamis? – Te átmennél ezen a teszten? A láz az egyik leggyakoribb, egyben a legtöbb félreértés által övezett egészségügyi panasz. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld kvízünk segítségével!
kvíz
Kvíz: mennyi a normál vérnyomás felnőtteknél? – Teszteld a tudásod! Sokan csak akkor foglalkoznak a vérnyomásukkal, amikor már problémát okoz, pedig a legnagyobb veszély épp az, hogy sokáig észrevétlen marad.