Mi a fájdalom szerepe?

Lehet éles vagy tompa, múló vagy hosszan tartó, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító - egy biztos: a legtöbb ember találkozik élete során valamiféle fájdalommal. Ez kellemetlen érzés, sőt biztosak vagyunk abban, hogy szíve szerint mindenki inkább lemondana erről. De a fájdalom mégis jelen van az életünkben. Miért fontos, hogy érezzük?

A fájdalom - bár elsőre ez a kijelentés furcsán hangozhat - hasznos lehet, hiszen segít megóvni szervezetünket a nagyobb bajtól. Például ha olyan behatást jelez, amely szövetkárosodást okozhat - ha veszélyes vagy ártalmas dolog történik velünk (mondjuk baleset ér bennünket, vagy megfogunk egy forró tányért) -, vagy ha olyan betegségekre hívja fel a figyelmet, amelyekkel mielőbb orvoshoz kell fordulnunk. Ha ez elmarad, mert valaki nem érzi a fájdalmat vagy nem törődik vele (csak ha már nagyon rossz a helyzet), bizonyos belső szerveket érintő betegségek esetén akár halálhoz is vezethet.

fájdalom, sérülés, baleset

Hogyan érzékeli testünk a fájdalmat?

A fájdalom megértéséhez ismernünk kell az érzékelés élettanát. Környezetünk ingereit receptoraink veszik fel, melyek az ingereket miniatűr elektromos jelekké alakítják át, majd a központi idegrendszer felé továbbítják.

A gerinces emlősök, köztük az ember testében háromféle testérzést és az ezek érzékelésére szolgáló receptorok csoportjait különíthetjük el. Ezek a mechanikai érzetek, a hőérzés, valamint a fájdalom (nociceptív ingerület). Ezeket többféle, úgynevezett szomatoszenzoros receptor érzékeli.

19 szörnyű kín, melyeket az ellenségünknek sem kívánnánk! Ha belerúgunk az ágy lábába, legóra lépünk vagy elvágjuk az ujjunkat, sokszor érezzük úgy, hogy a kínok kínját kell átélnünk. Ezek a fájdalmak viszont messze állnak a legnagyobbaktól - a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) ezeket gyűjtötte össze: a legkínzóbb fájdalmakat, amelyeket egy ember élete során átélhet.

A fájdalomérzés célja, hogy központi idegrendszerünk minél hamarabb megtudja, hogy az adott inger károsító hatású-e. Azaz amikor szögbe lépünk, az agyat elsősorban nem az érdekli, hogy a szög forró-e vagy jéghideg, kicsi-e vagy óriási, hanem hogy komoly sérülést okoz, ezért gyorsan fel kell kapnunk a lábunkat.

Ebből a szempontból fájdalomérzetünk bár kellemetlen, mégis rendkívül hasznos, ha az érzékelését követően olyan válasz reakció születik, mely megszünteti a károsító hatást, azaz esetünkben felkapjuk sérült lábunkat.

A fájdalom érzékelését befolyásoló tényezők

A fájdalomérzet megjelenését persze több dolog is befolyásolhatja: egészségi- és elmeállapotunk, életkorunk, múltbeli tapasztalataink vagy a fájdalomra való felkészültségünk. Ezen kívül a baleseteknél, komolyabb sérüléseknél jelentkező adrenalinszint-emelkedésből kifolyólag is késleltetve érezzük a fájdalmat. Az adrenalin egyfajta "belsőleg adagolt fájdalomcsillapító": testünk így gondoskodik arról, hogy az igazán nagy fájdalmakat ne érezzük azonnal - hatása viszont csak ideiglenes.

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +23 °C
Minimum: +15 °C

Főleg a keleti területeken zártabb maradhat a felhőzet, amely nyugat felé haladva szakadozik, gomolyosodik, néhány órás napsütés főleg a nyugati tájakon valószínű. Többfelé várható eső, zápor, zivatar, utóbbiakra délután elsősorban a Dunántúlon kell számítani. A keleti, délkeleti szél az ország keleti felén megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős lökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 25 fok között alakul. Késő estére 17 fok köré hűl le a levegő. Kettős fronthatás okozhat ma problémákat az arra érzékenyeknél.

Hogy érzi magát?

Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!

Hogy érzi most magát fizikailag?

Hogy érzi magát?

Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!

Milyen most a lelkiállapota?

Hogy érzi magát?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra