A női változókor vagy klimax a termékeny életszakasz végétől az időskorig terjedő 10-15 éves periódus. A negyvenes életévek közepétől az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintje szép lassan elkezd csökkenni, a petefészkek működése alábbhagy, majd teljesen megszűnik, a menstruáció pedig elmarad. A menopauza annak az utolsó havivérzésnek az időpontja, amelyet egy éven belül újabb már nem követ. Ez jellemzően 50-51 éves korban következik be, de bizonyos esetekben (pl. genetikai tényezők, betegségek, orvosi kezelések miatt) akár ennél jóval korábbra is datálható.
Természetes folyamat, sok nehézséggel
Noha abszolút természetes folyamatról van szó, a legtöbb nő olyan testi és lelki változásokat tapasztal meg ebben az időszakban, amelyek miatt nehezebbé válik – sok más mellett – az intimitás megőrzése is. Számos érintett küzd önbecsülési, önértékelési gondokkal: a termékenység megszűnésével megkérdőjeleződik számukra a női lét értelme; a zavaró fizikai tünetek, mint a hőhullámok, a fokozott izzadás, a súlynövekedés vagy a vizelettartási problémák megjelenése miatt pedig nem érzik kívánatosnak magukat, szégyenkeznek, meg vannak győződve róla, hogy elvesztették nőiességüket. Jellemző lehet ilyenkor a fáradtság, a szorongás, az ingerlékenység, illetve a depresszió is, ami szintén nem segít a helyzeten.
A csökkent hormonszint és a lelki tényezők a libidóra is negatív hatással vannak. A nők nem jönnek könnyen izgalomba, kevésbé érzékenyek az érintésre, simogatásra, következésképp a szexre sem vágynak úgy, mint korábban. Mindezt csak tetézi a hormonhiány miatt jelentkező hüvelyszárazság (a hüvelyváladék mennyisége lecsökken, a hüvelyhám sérülékennyé válik, apró vérzések is kialakulhatnak), amely kellemetlenséget idézhet elő aktus közben, a fájdalomtól való félelem pedig tovább erősíti a nők elutasító magatartását. A kor előrehaladtával ráadásul az egészség is romolhat, krónikus betegségekkel, több fertőzéssel, sérüléssel küzdhetnek a nők, és az ebből adódó energiahiány, fizikai fájdalom természetesen ugyancsak „nemkívánatossá” teheti az összebújást.
Nem ugyanolyan, de attól még lehet jó!
Bármennyire is problematikusnak tűnik a fentiek fényében, a menopauza után sem szabad teljesen lemondanunk az intimitásról. Természetes, hogy a szexuális életünk nem lesz ugyanolyan, mint régen, de ez még nem jelenti azt, hogy ne élvezhetnénk ki a kedvesünkkel való együttlét minden előnyét. A zavaró változások nagy része ugyanis kezelhető, kordában tartható. Ha pedig azt érezzük, hogy ismét rendben vagyunk önmagunkkal, elfogadtuk az új helyzetet, és szeretnénk kihozni belőle a maximumot, könnyen fellobbanhat bennünk a vágy.
Ennek elérése érdekében a legalapvetőbb, hogy egészségesen étkezzünk és rendszeresen mozogjunk. Így nemcsak a súlyunkat tudjuk kontroll alatt tartani, hanem hosszú távon a fizikai és mentális állapotunk is javulni fog: csökken a különféle betegségek kialakulásának esélye, a hangulatunk jobb, az alvásunk pihentetőbb lesz. Érdemes megtanulnunk valamilyen stresszkezelési technikát is, amely segítségével legyőzhető a ránk törő szorongás, ingerlékenység.
Használjuk ki a gyógynövények erejét! Remekül bevethető a klimaxos tünetek, köztük a hőhullámok, a verejtékezés, a hangulatingadozás enyhítésére a többi között a barátcserje, a vöröshere, a cickafark, a palástfű és a poloskavész. Vizelettartási problémák esetén végezzünk speciális gát- és hüvelyizom-erősítő gyakorlatokat, amelyek javítják a húgyhólyag zárófunkcióját. A hüvelyszárazságot pedig legegyszerűbben a vény nélkül kapható, hormonmentes készítményekkel lehet kezelni, ezek kúp, krém, gél formájában is elérhetőek, és helyileg enyhítik a panaszokat.
Végül, de nem utolsósorban, a változókori intimitás megőrzése nem működhet anélkül, hogy egy kicsit újragondoljuk magát a szexet is. Beszéljük meg a partnerünkkel, mi élvezetes számunkra, és mi nem az, így biztos, hogy nem a kínokra fókuszálunk majd összebújás közben. Hagyjunk nagyobb teret az előjátéknak, hogy legyen időnk eléggé izgalomba jönni, és legyünk fantáziadúsabbak is a ráhangolódásnál: nyissunk új, kreatív megoldások felé, építsünk be korábban nem használt eszközöket. Szintén hasznos, ha az ágyban is megtanulunk nem „rágörcsölni” a dolgokra: ha valami nem sikerül, vagy csak nehezebben jön össze, ne essünk kétségbe. JoAnn Loulan szexterapeuta például azt mondta, hogy a szexnek az arra való hajlandósággal kell kezdődnie, és az élvezettel, az örömmel kell végződnie. Ne azt tűzzük ki célul, hogy fiatalokat megszégyenítő gyakorisággal bújjunk össze, 50 fölött ugyanis már nem feltétlenül ez a prioritás. A „szexmentes” közös programoknak ugyanolyan nagy szerepük van az intimitás fenntartásában.
Azzal, hogy a megváltozott körülmények ellenére sem hagyjuk kihunyni a tüzet, új alapokra helyezhetjük, és ezáltal megerősíthetjük a kedvesünkkel való kapcsolatot, a kötődést. Rengeteg friss élménnyel, tapasztalattal gazdagodhatunk, és nemcsak a partnerünket, hanem önmagunkat is egy más perspektívából ismerhetjük és szerethetjük meg. Ez pedig egy öngerjesztő folyamat: minél inkább megbékélünk új énünkkel, annál nagyobb igényünk lesz az intimitásra, és minél jobban vágyunk rá, annál több élvezetet lelünk az együttlétekben.
