Ezért nem ájulunk el, amikor felállunk

Tudósok szerint a jelenség alaposabb megismerése és megértése segítheti a jövőben a vérnyomásbetegek hatékonyabb kezelését is.

Mi is a baroreflex?

A Science című folyóiratban nemrég jelent meg egy Sripps Research által jegyzett tanulmány, amely a baroreflexszel foglalkozott. Ez az orvosi jelenség csaknem száz éven át elég rejtélyes terület volt a kutatók számára, a friss tudományos írás segítségével viszont talán valamivel kicsit közelebb kerülünk a megértéséhez.

Az artériás baroreflex a vérnyomás rövid távú stabilizálásáért felelős: vérnyomásunk tulajdonképpen a neuronok gyors válaszreakciójának köszönhetően marad viszonylag állandó. "-Például ha felállunk, vérnyomásunk normális esetben leesik - méghozzá elég gyorsan. De a baroreflexnek köszönhetően mégsem ájulunk el. Mert utasítja a szívet, hogy emelje a szívritmust , ezáltal pedig több vér jusson az agyunkba" - áll a fent említett Scripps Research közleményében.

Ezért nem ájulunk el, amikor felállunk
Miért nem ájulunk el, ha felállunk?

A PIEZO-fehérjék kulcsszerepe

Hogy még többet megtudhassunk a baroreflex működéséről, a tanulmány két proteinre is felhívja a figyelmet: a PIEZO1 és PIEZO2, összefoglaló nevükön PIEZO-fehérjék is fontos szerepet játszanak a vérnyomás ellenőrzésében. Egereken végzett kutatásaik után a tudósok rájöttek, hogy ezek a proteinek tartották fenn a vérnyomásértékeket, és ezek utasították a szívet, hogy pumpáljon több vért - például az agyunkba, amikor ülő helyzetből felállunk.

Abban az esetben, ha az egereknél nem működtek megfelelően ezek a fehérjék, a kutatók sokkal nagyobb esélyt láttak a vérnyomás változékonyságának, illetve a magas vérnyomás kialakulására. Ebből arra következtettek, hogy a PIEZO1 és PIEZO2 fehérjék alapvető fontosságúak a reflex működéséhez. A baroreflex tanulmányozása egyébként nemcsak azért fontos, hogy megértsük, miért nem ájulunk el, amikor hirtelen felállunk, hanem a tudósok szerint a jelenség alaposabb tanulmányozásával az alacsony-, illetve magas vérnyomás kezelését is még hatékonyabbá tehetnék a jövőben.

Forrás: iflscience.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

paradicsom
Naponta eszel paradicsomot? Ilyen változásokat okozhat a szervezetedben
hasnyálmirigy
Árt a hasnyálmirigynek, de napi szinten fogyasztjuk
Magas koleszterin: ezeknek a tévhiteknek sokan bedőlnek – Íme a kardiológusok tippjei
Idegkárosodást és szívritmuszavart is okozhat, ha így szeded a vitaminokat
cink
Károsíthatja az idegeket, sokan mégis naponta szedik ezt a táplálékkiegészítőt
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29 °C
Minimum: +15 °C

Fátyolfelhős lesz az ég, majd délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Kedden nem érvényesül fronthatás, az átmeneti felhősödés egy peremhullám következménye. A frontérzékenyek szervezetét így nem éri jelentősebb orvosmeteorológiai megterhelés.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
A barna cukor jobb, mint a fehér. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Tényleg egészségesebb a barna cukor? A gluténmentes étrend mindenkinek jobb? Teszteld, mennyire ismered az egészséggel kapcsolatos tévhiteket!
parlagfű
Parlagfű: bírságot kaphat, aki nem irtja. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A parlagfű-allergiáról és annak kezeléséről rengeteg tévhit kering. Vajon te felismered, mely állítások igazak és melyek hamisak?