Életmódunk válhat a gyilkosunkká

Ha egy orvos megvizsgálná egy fővárosi buszmegállóban várakozók csoportját, valószínűleg az ott lévők felét sem találná egészségesnek. Legtöbbjüknél az érrendszer károsodását vagy legalábbis veszélyeztetettségét tudná megállapítani.

Lebecsült veszély

Magyarországon a halálozási okok első helyét a szív és érrendszeri megbetegedések foglalják el, az elhunytak több mint fele, 54 százaléka ilyen jellegű kór miatt leli halálát. E megbetegedések egyik legfontosabb rizikófaktora, tünete a magas vérnyomás, a hipertónia. Vizsgálatok szerint ez a felnőtt lakosság jelentős részét, 15-35 százalékát érinti, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik: egy felmérés szerint például Szabolcs-Szatmár megyében a hatvan év felettiek 61 százaléka érintettnek bizonyult. Sajnos, mivel a hipertónia nem jár látványos tünetekkel, kirívó kellemetlenségekkel vagy fájdalommal, ezért a legtöbben nem foglalkoznak ezzel a súlyos veszéllyel: csak kevesekben tudatosul, mekkora kockázatot jelent, és még kevesebben törekszenek a rizikófaktorok csökkentésére.

Amin nem lehet változtatni

Vannak olyan körülmények, amelyek adottak, az érintettek nem tudnak változtatni rajtuk, de számukra különösen fontos figyelni a megemelkedett kockázatra. Ilyen rizikó maga az életkor is, hiszen a magasvérnyomás-betegség előfordulási gyakorisága az életkorral együtt nő. Egy amerikai felmérés szerint például, míg a harminc évnél fiatalabbak körében csupán három százalék a hipertóniás, a következő tíz évben az arányuk megháromszorozódik, majd a negyvenesek, ötvenesek között 18, illetve 38 százaléknyira nő. A 60-69 éveseknek már több mint a fele magas vérnyomásos, a hetvenesek 62 százaléka érintett, és nyolcvan év felettiek már 72 százalékban hipertóniásak. Jó tudni azt is, hogy bizonyos népcsoportokban, például az afrikai vagy indián eredetű populációban a hipertónia kétszer gyakoribb. Érdekes tapasztalatokat mutat a nemek aránya: fiatal korban a férfiaknál fordul elő többször, 55-64 éves korban ez a különbség kiegyenlítődik, majd a nőkben lesz gyakoribb az előfordulása. A megváltoztathatatlan rizikófaktorok közé tartozik a családi kórelőzmény is, pedig a hipertónia gyakorta mutat családi halmozódást. Egy hazai vizsgálat szerint az érintettek kétharmadánál volt kimutatható a családi előzmény, amikor valamelyik szülő, nagyszülő, testvér magas vérnyomású volt, esetleg halála is emiatt következett be. Ilyenkor tanácsos jobban figyelni, gyakrabban mérni a vérnyomást a családtagoknak is, és főként igyekezni kell elkerülni a rizikófaktorokat.

Ami rajtunk múlik

A kockázati tényezők legnagyobb része elkerülhető, kezelhető. Az egyik legfontosabb ebből a szempontból a normális testsúly megőrzése, az esetleges túlsúly csökkentése. A már említett hazai vizsgálatban résztvevő hipertóniások testtömeg indexének (BMI) átlaga igen magas, 28,65 volt, és minden korcsoportban kivétel nélkül meghaladta a túlsúlyos kategória 25-ös határértékét. Csupán a betegek kevesebb, mint egynegyedénél találtak normális értékeket, 35 százalék viszont az elhízott kategóriába tartozott. Az összefüggés nyilvánvaló: minél magasabb a BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. A vértérfogat ugyanis a testsúly függvénye is, és minél nagyobb a testtömeg, annál több szövet igényel megfelelő oxigénellátást. Elhízást a szükségesnél, a felhasználtnál tartósan magasabb energia-bevitel, vagyis a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód okoz. Ez is egyike az elkerülendő rizikófaktoroknak: a fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.

Ide tartoznak azon állapotok, betegségek is, amelyek egészséges életmóddal jórészt elkerülhetőek lennének, de ha fennállnak, jelentősen növelik a magas vérnyomás kockázatát. Ilyenek például a zsíranyagcsere zavarai (magas vérzsír-értékek) és a cukorbetegség is. Mostanában kezdik feltárni a szakemberek az alvási légzéskimaradás (apnoe) és a magas vérnyomás összefüggéseit is. Ha ugyanis alvás közben hosszú ideig tartó légzésszünet alakul ki, komoly hipoxiás károsodások következnek be, amelynek során a vérnyomás jelentősen emelkedik. Így ha ilyen tünetek jelentkeznek, tanácsos utánajárni az okainak és lehetőség szerint csökkenteni a rizikót.

Gyilkos szokások

Sokan járulnak hozzá a vérnyomásuk emelkedéséhez néhány rossz, káros szokással is. Ilyen például a dohányzás, amelynek súlyos érkárosító hatása van. A dohányfüstben lévő vegyi anyagok ugyanis károsítják az érbelhártyát, mely elősegíti az LDL-koleszterin lerakódását az érfalakban, úgynevezett aterómák keletkeznek. A nikotin pedig érösszehúzó hatása miatt fokozza a szívizom terhelését.

Növeli a vérnyomást a túlzott sófogyasztás is. A sóérzékeny (NaK génhibás) emberek a túlzott sófogyasztásra só- és vízvisszatartással, a vértérfogat növekedésével reagálnak. Emellett a nátrium fokozza az adrenalin-receptorok érzékenységét is, ami a vérnyomásemelő hatású hormon megszaporodását eredményezi. Így válhat veszélyessé akár a sokféle sós rágcsálnivaló túlzott fogyasztása is.

A nagyobb mennyiségű alkoholt rendszeresen fogyasztók között gyakoribb a hipertónia. Bár az alkohol mértékletes fogyasztása csökkenti a vérnyomást (vizelethajtó és értágító hatása miatt), és a jó minőségű vörösbornak érvédő hatást is tulajdonítanak, de ezek a pozitívumok csak igen kis mennyiség fogyasztására vonatkoznak. Körülbelül napi 2-3 dl bornak megfelelő alkoholfogyasztás tekinthető határnak: az efeletti mennyiség már májkárosító hatású, csökkenti a védő HDL-koleszterin szintézisét és az agresszív LDL-koleszterin lebontását a májban. Idővel az alkohol súlyos szívizom-károsodást is okoz (alkoholos kardiomiopátia).

Jaj, az a stressz!

A folyamatosan stressz alatt élő emberek fokozottabban ki vannak téve a magas vérnyomásnak. A stressz ugyanis növeli az adrenalin és noradrenalin termelését, amelyek érösszehúzó hatásúak, ezért emelik a vérnyomást és a szívizom terhelését, emellett olyan mikrokeringési zavarokat okoz, melyek elősegítik az érelmeszesedést, ezáltal az érelmeszesedés által okozott hipertóniát. Ráadásul sokan úgy próbálkoznak a stressz oldásával, hogy a fentebb leírt rossz szokások valamelyikéhez folyamodnak: túl sok kávét isznak (naponta 4-5-nél több már emeli a vérnyomást), esetleg nassolgatással akarják eltelíteni, megnyugtatni az idegességtől remegő gyomrukat, vagy éppen rágyújtanak az aznapi, sokadik cigarettára. Ezek a módszerek legfeljebb rövid távon hatásosak, valójában azonban tovább növelik a bajt.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció