A transz-zsírok feltüntetését továbbra sem teszi kötelezővé a Bizottság javaslata.
Az Európai Bizottság január 30.-i ülésén elfogadta álláspontját az élelmiszerek címkézésének jelenleg folyó uniós reformjában. A javaslat hatására jelentősen javulhat a fogyasztó számára elérhető információ minősége. A Bizottság közleménye megállapítja, hogy jelenleg egyre bonyolultabb, és országonként jelentősen eltérő információ zúdul a fogyasztókra. Az új javaslat elősegítheti az egészségesebb étrend térnyerését az áttekinthető, egységes és a korábbinál részletesebb élelmiszer címkék bevezetésével.
A Bizottság javasolja az élelmiszerek energia, zsír, telített zsír, szénhidrát, cukor és só tartalmának feltüntetését 100 ml vagy g mennyiségre vagy egy adagra vonatkoztatva. Előírná továbbá a felsorolt kategóriák szerinti tápanyagtartalom viszonyítását a Napi Ajánlott Beviteli Értékhez.
A Bizottság megállapítja, hogy jelenleg sokszor nehézkes a feltüntetett információk elolvasása, mert azok alig olvashatóan kicsik, vagy rejtettek. Ezért intézkedik a minimális nyomtatási méretről is, ami legalább 3 mm, illetve az információk feltüntetését a csomagolás elülső oldalán teszi kötelezővé.
A Magyar Kardiológusok Társaság által létrehozott Magyar Nemzeti Szívalapítvány üdvözli a Bizottság javaslatában tükröződő elmozdulást a korábbi helyzettől, amikor a gyártók többsége a fogyasztónak csak a legminimálisabb mértékig tette közzé a termékek tápanyagtartalmát - tudta meg lapunk dr. Nagy Andrástól, a kuratórium elnökétől. A szakemberek szerint jelentős eredmény, hogy a nyilvánossá tett tápanyagok közé került a telített zsírtartalom, ami a koleszterin emelése révén fontos rizikófaktora a keringési betegségeknek. A szénhidrátokon belül a magas cukor tartalom az elhízás és a cukorbetegség előidézője lehet. A só tartalom feltüntetése különösen fontos, hiszen a túlzott sóbevitel a magas vérnyomás előidézője.
Ugyanakkor sajnálják, hogy a Bizottságnak most még nem volt meg a kellő elszántsága, hogy teljessé tegye az egészség megőrzéséhez szükséges információkat. Sajnálatos, hogy a transz-zsírok feltüntetését továbbra sem teszi kötelezővé a Bizottság javaslata, holott ez például az Egyesült Államokban már az. Tudományos kutatásokon alapuló becslések szerint csak Magyarországon évente 1000 halálesetet lehetne megelőzni a transz-zsírok teljes mellőzésével - tette hozzá dr. Nagy András.
Az alapítvány szerette volna, ha az új szabályozás kötelezővé teszi az Egyesült Királyságban már sikerrel alkalmazott "jelzőlámpa" rendszert. Ennek lényege, hogy a termékben lévő tápanyagok mennyiségét nem csak számszerűen vetik össze az ajánlott napi beviteli mennyiséggel, hanem a jelzőlámpa színe mutatja a kockázat mértékét, ami sokak számára könnyebben értelmezhető.
